„Tarthat holmikat a tulaj a lakásban, és bármikor eladhatja az ingatlant?”
Az albérlők számos olyan problémába ütközhetnek, melyekre a jog nyújthat magyarázatot
Albérlő és főbérlő – két fogalom, mely a hétköznapi emberek számára mást jelent, mint azt a jogi megfogalmazás magyarázza. A mindennapi beszédben albérlőként egy kiadott lakás bérlőjét, főbérlőként a lakás bérbeadóját, tulajdonosát szokták megnevezni. Az ingatlanbérlés témakörének viszont nem ez a legérdekesebb kérdése, még ha előre tisztázandó is e kifejezések jelen cikkbéli értelmezése.
Azok, akik kivesznek egy lakást, ezért vagy azért, de könnyűszerrel kerülhetnek vitába a főbérlőjükkel. A problémás helyzetekben a legegyszerűbb a törvénykezésre támaszkodni, hiszen mindkét fél rendelkezik bizonyos jogokkal. Most öt olyan kérdésben hívtuk segítségül az ügyvédet, dr. Dobozy Lillát, amely gyakorta okoz fejtörést az albérlők számára.
Tárolhat-e saját holmikat a tulaj a lakásban?
Előfordulhat, hogy az albérlő azzal a problémával találja szemben magát, hogy a főbérlő rendre odaviszi éppen nem szükséges tárgyait – például fölös bútordarabokat, kiszelektált holmikkal teli dobozokat – ezzel csökkentve a lakás kényelmét, terét és szépségét.
A rendkívül zavaró tevékenységet a lakónak nem minden esetben kell szó nélkül tűrnie az ügyvéd szerint:
– A felek megállapodhatnak abban, hogy a lakáson belül egy szoba a bérbeadó bútorainak van fenntartva, de természetesen az a bérleti díjnak arányos csökkentését jelentheti. Az, hogy mik vannak a bérleményben, a szerződéskötéskor dől el elsősorban. A bérbeadó feladata, hogy a lakás rendeltetésszerű használatra alkalmasságát biztosítsa és fenntartsa a bérlőnek, tehát azt, hogy az ingatlan lakható legyen, nemcsak a bérbeadás pillanatában, hanem a bérleti jogviszony alatt is kötelessége a bérbeadónak, így ha olyan bútort kívánna odavinni, ami korlátozza a bérlemény használatát, akkor ezzel szemben tiltakozhat a bérlő.
Eladhatja a lakást a tulaj a bérlők feje fölül?
Ugyan az albérlő a beköltözés után saját otthonát alakítja ki az ingatlanban, az továbbra is a főbérlő háza vagy lakása marad, így bármikor eszébe juthat, hogy áruba bocsássa tulajdonát. Azt azonban nem teheti meg, hogy a lakók feje fölül adja el az ingatlant.
Az ügyvéd magyarázata szerint ugyanis a tulajdonos nem küldheti el egyik napról a másikra a bérlőit. A felmondási jogot a tulajdonosnak – ahogyan a lakónak is – a bérleti szerződésnek és a jogszabályi előírásoknak megfelelően kell gyakorolnia, azaz tartania kell a minimum 15 napos felmondási időt. A határozatlan idejű bérleti szerződést a hónap 15. napjáig, a következő hónap végére mondhatják fel a felek, a határozott idejűt pedig csak akkor lehet felmondani, ha erre a bérleti szerződés lehetőséget ad. A felmondást írásba kell foglalni.
Idő közben rövidülhet a kiadás fixált időtartama?
A fentiek alapján tehát rövidülhet az albérlet kiadásának előzőleg szerződésbe foglalt időtartama, még ha az rendkívül kellemetlen helyzetbe is hozza a helyüket biztosnak vélő lakókat. Az ügyvéd elmagyarázta, erre pontosan milyen esetben kerülhet sor:
– Lakás bérbeadásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges, és a feleknek minden lényeges körülményben meg kell állapodniuk. Így lényeges körülménynek minősül a szerződés megszüntetésének esete is, amit a felek szintén a bérleti szerződésben rögzíthetnek. Amennyiben a bérleti szerződés lehetőséget ad a bérbeadónak arra, hogy korábban felmondhassa a szerződést, akkor élhet a felmondási jogával.
Kié a javítás költsége, és ki fizeti a rovarirtást?
A lakás bérlése során elő-előjöhetnek a bérleti díjon vagy közüzemi számlákon túli pénzügyek. Ilyesmire javítási munkálatok vagy épp rovarirtás esetén is sor kerülhet.
Természetes, hogy az albérlőnek vigyáznia kell a bérelt ingatlanra, de az ott található alkalmatosságok még a legnagyobb óvatosság ellenére is kopnak, elhasználódnak: elszakadhat a redőnyzsinór, tönkremehet a csap, az íróasztali szék körül megkophat a parketta, és még sorolhatnánk, milyen kivédhetetlen nyomai vannak a rendeltetésszerű használatnak. Vitát szülhet, hogy pontosan kit is terheljenek a javítással járó kiadások, hiszen akármennyire is a bérlő keze alatt romlik el valami, ő csak bizonyos ideig marad a lakásban, egy vadonatúj csap vagy a kijavított parkettafelület azonban évtizedekre is szólhat.
Az ügyvéd elmondta, kinek milyen esetben kell a pénztárcájába nyúlnia:
– A Polgári Törvénykönyv szerint az ingatlan fenntartásával járó kisebb költségeket a bérlő, a többi költséget és az ingatlannal kapcsolatos terheket a bérbeadó viseli. A bérbeadó szavatol azért, hogy az albérlet a bérlés egész tartama alatt szerződésszerű használatra alkalmas, és megfelel a szerződés előírásainak. A kisebb költségek, amelyek a lakás rendeltetésszerű használatával együtt járnak, a bérlőt terhelik, mint például az elszakadt redőnyzsinór vagy a csöpögő vízcsap megjavíttatásának költsége, vagy a kiégett izzó pótlása. A nagyobb kiadások viszont már a bérbeadóra hárulnak, tehát a normál használat mellett elkopott parketta javítási költsége nem követelhető a bérlőtől.
Ami a rovarirtást illeti, sokan azt gondolják, hogy ennek költsége a bérlőé, hiszen ő az, aki a szolgáltatást kérte. A törvény azonban a lakástulajt kötelezi a kiadás fedezésére:
– A fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet 36. § (4) bekezdésében foglaltak szerint az egészségügyi kártevők elleni védekezésről, a költségek fedezéséről az érintett terület vagy épület tulajdonosa köteles gondoskodni, tehát ennek költsége a bérbeadót terheli – mondja dr. Dobozy Lilla.
Az előzőek alapján újfent az látható, hogy bérbe adás esetén mind az albérlőt, mind a főbérlőt megilletik bizonyos törvénybe foglalt jogok, és mindkét félnek viselnie kell bizonyos kötelezettségeket. Fontos, hogy érintettként ezek tudatában mindenki kiálljon saját magáért, illetve annak rendje és módja szerint a másik fél érdekeit se sértse.
A teljes cikk itt érhető el:
https://femina.hu/otthon/alberlet-problema/
forrás: femina.hu
Ha ön is érintett bármilyen bérleti jogviszonnyal kapcsolatos kérdésben, akár bérbeadói, akár bérlői oldalról, kérem keressen bizalommal a +36 20 501 3414 telefonszámon vagy elérhetőségeim egyikén. Az ingatlanjogról pedig itt olvashat.
