Loading...
Társasági jog, cégalapítás, cégmódosítás, cégeljárás 2017-11-13T13:38:41+00:00
Dr. Dobozy Lilla társasági jogi ügyvéd

LÉPJEN VELEM KAPCSOLATBA MOST

Dr. Dobozy Lilla ügyvéd
Tel: +36 20 501 3414
Email: [email protected]
Cím: 1055 Budapest, Balassi Bálint utca 25. IV/1.

Társasági jog – Cégalapítás, Cégmódosítás, Cégeljárás

Amennyiben gazdasági társaságot szeretne alapítani, megszüntetni, a törvény értelmében kötelezően jogi képviselőhöz (társasági jogi ügyvéd) kell, hogy forduljon.

Cégalapítás, alapító okirat elkészítése

Amihez mindenképpen szüksége van ügyvédre, az a cégalapítás, azaz az alapító okirat elkészítése és a cégbejegyzési eljárás lefolytatása.

Változásbejegyzés

Ugyanez igaz akkor is, ha valamilyen változást szeretne bejegyeztetni (főtevékenység módosítása, ügyvezető váltás, cégeladás, tagváltozás, székhelymódosítás, fióktelep/telephely létesítése illetve megszüntetése, tőkeemelés és tőkeleszállítás, cégnévváltás, mérleg elfogadása).

Felszámolás, cégmegszüntetés, csődeljárás

Az előbb említetteken túl szüksége van még a vállalkozás jogerős megszüntetéséhez is jogi képviselőre.Ez történhet végelszámolással, felszámolással, kényszertörléssel (elkerülendő). Amennyiben egy cég megszűnik, akkor annak a cégnek az adószáma törlésre kerül és a továbbiakban nem tud működni.

Elsősorban a teljeskörű társági jogi tanácsadást, az alapító okirat és az egyéb szükséges okiratok megszerkesztését és azok ügyvédi ellenjegyzését. Ezek az eljárások elektronikus úton (E-szigno, E-cégeljárás) zajlanak a cégbírósággal, ehhez szükséges, hogy az adott ügyvéd rendelkezzen fokozott biztonságú elektronikus aláírással.

Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK)

Tájékoztató a csőd- és felszámolási eljárások menetéről

A gazdálkodó szervezetek csődeljárásáról és a felszámolási eljárásról a többször módosított 1991. évi XLIX. törvény (továbbiakban Cstv.) rendelkezik.

A csődeljárás során az adós – csődegyezség megkötése érdekében – fizetési haladékot kap, és csődegyezség megkötésére tesz kísérletet.

A felszámolás eljárás célja, hogy a fizetésképtelen adós jogutód nélküli megszüntetése során a hitelezők a törvényben meghatározott módon kielégítést nyerjenek.

Az eljárások az adós – a kérelem benyújtása napján bejegyzett – székhelye szerint illetékes törvényszék hatáskörébe és illetékességébe tartoznak. Ezen általános illetékességi szabály alól kivételt képez, ha az adós a korábbitól eltérő cégbíróság illetékességi területére helyezi át a székhelyét, mert ekkor a székhelyváltozás bejegyzését követő 180 napig kizárólag a korábban bejegyzett székhely szerint illetékes bíróság előtt kezdeményezhető csőd-, illetve felszámolási eljárás.

A csődeljárás és a felszámolási eljárás is illetékköteles. A felszámolási eljárás illetéke 80.000,-Ft, (jogi személyiséggel nem rendelkező adós: 30.000,-Ft), a csődeljárás illetéke 50.000,-Ft, (jogi személyiséggel nem rendelkező adós: 30.000,-Ft), a közzétételi költségtérítés mindkét eljárásban 25.000,-Ft.

Csődeljárásban az adós gazdálkodó szervezet részéről a csődeljárás lefolytatása iránti kérelme benyújtása során a jogi képviselet kötelező.

A csődeljárásban a kérelmet a Cstv. 8. § (1) – (4) bekezdésében foglaltak szerint kell benyújtani, a kérelem benyújtását kizáró okokat a Cstv. 7. § (2) és (3) és bekezdése tartalmazza.

Ha a csődeljárás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg vagy azt követően az adós ellen felszámolási eljárás megindítására irányuló kérelem érkezik, vagy ha a csődeljárás iránti kérelem benyújtását megelőzően felszámolás iránti kérelmet nyújtottak be, de a fizetésképtelenség megállapításáról és a felszámolás elrendeléséről még nem hoztak elsőfokú végzést, a bíróság ennek a kérelemnek az elbírálását a csődeljárás elrendeléséig, illetve a csődeljárás iránti kérelem elutasításáig felfüggeszti.

A bíróság, ha a kérelem azonnali elutasítására nem kerül sor, valamint a közzétételi költségtérítés megfizetése igazolt, egy munkanapon belül intézkedik a kérelem és az azonnali, ideiglenes fizetési haladék Cégközlönyben történő közzétételéről, majd legkésőbb 5 munkanapon belül megvizsgálja, hogy a kérelem megfelel-e a 7. § és a 8. § (1)-(3) bekezdésben foglaltaknak. Ha a kérelem nem kerül elutasításra, a bíróság végzéssel elrendeli a csődeljárást, intézkedik az erről szóló végzés közzétételéről, és vagyonfelügyelőt rendel ki. Az adóst megillető fizetési haladék a közzétételt követő 120. napot követő második munkanap 0 óráig tart, azonban a hitelezők egyetértésével meghosszabbítható oly módon, hogy annak teljes időtartama a meghosszabbítással együtt sem haladhatja meg a csődeljárás kezdő időpontjától számított 365 napot.

A csődeljárás befejeződhet akként, hogy a bíróság az adós és a hitelezők között létrejött egyezséget, amennyiben az megfelel a jogszabályban foglaltaknak, végzéssel jóváhagyja és a csődeljárást befejezetté nyilvánítja. Ha az egyezség nem jött létre, vagy nem felel meg a jogszabályoknak, a csődeljárást a bíróság megszünteti, az adós fizetésképtelenségét hivatalból megállapítja és elrendeli az adós felszámolását.

A felszámolási eljárás hivatalból indul, amennyiben a csődegyezség nem jött létre, vagy a jogszabályokban foglaltaknak nem felel meg, a cégbíróság vagy a büntetőügyben eljáró bíróság értesítése alapján, illetve az adós, a hitelező vagy a végelszámoló kérelmére. Ha a felszámolási kérelmet az adós nyújtja be, a kérelem benyújtására a Cstv. 8. § (1) – (2) bekezdése az irányadó. Az adós a felszámolási eljárást akkor is kérheti, ha a csődeljárás lehetőségével a 7. § (3) bekezdése miatt nem tud, vagy pedig nem kíván élni.

A felszámolási eljárásban az adós, a hitelező és a végelszámoló kérelmére induló eljárásban kötelező a jogi képviselet.

Ha a felszámolási eljárás megindítását a hitelező kéri, a kérelemben meg kell nevezni az adós tartozásának jogcímét, a lejárat (esedékesség) időpontját és annak rövid ismertetését, hogy az adóst miért tartja fizetésképtelennek (Cstv. 24. § (1) bekezdés). A kérelemhez csatolni kell azokat az iratokat, melyek a kérelemben foglaltakat alátámasztják. Amennyiben a kérelmező a Cstv. 27. § (2) bekezdés a) pontjára alapítja kérelmét, az adós írásbeli felszólítását és annak átvételét is igazolni kell. A fizetési felszólításnak tartalmaznia kell a követelés jogcímét, összegét, megfizetésének határidejét (esedékességet). A fizetési felszólításban meg kell határozni azt a végső határidőt is, amelynek eredménytelen elteltét követően a hitelező meg kívánja indítani a felszámolási eljárást. A „ nem kereste” jelzéssel visszaérkezett fizetési felszólításra kérelem nem alapozható.

Amennyiben a bíróság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül nem utasítja el (Cstv. 25. § (1) bekezdés), értesíti az adóst a felszámolás kérelemről. Az adós – amennyiben a követelést elismeri – fizetési haladékot kérhet, melyet a bíróság legfeljebb 45 napra engedélyezhet.

Ha az adós a tartozását kiegyenlíti, és a hitelező kérelmétől eláll, a bíróság a felszámolási eljárást megszünteti. Ha az adós nem nyilatkozik, illetve a kérelemben foglaltakat vitatja, a bíróság a Cstv. 27. § (2) bekezdése alapján megvizsgálja a fizetésképtelenség feltételeit. Ha az adós nem fizetésképtelen, a bíróság az eljárást soron kívül megszünteti, fizetésképtelensége esetén végzéssel megállapítja azt.

A bíróság az adós fizetésképtelenséget akkor állapítja meg, ha

  • az adós szerződésen alapuló nem vitatott vagy elismert tartozását a teljesítési idő lejártát követő 20 napon belül sem egyenlítette ki vagy nem vitatta, és az ezt követő hitelezői írásbeli fizetési felszólításra sem teljesítette, vagy
  • az adós a jogerős bírósági határozatban, fizetési meghagyásban megállapított teljesítési határidőn belül tartozását nem egyenlítette ki, vagy
  • az adóssal szemben lefolytatott végrehajtás eredménytelen volt, vagy
  • az adós a fizetési kötelezettségét a csődeljárásban vagy felszámolási eljárásban kötött egyezség ellenére nem teljesítette, vagy
  • a korábbi csődeljárást megszüntette, vagy
  • az adós, illetve a végelszámoló által indított eljárásban az adós tartozásai meghaladják a vagyonát, illetőleg az adós a tartozását (tartozásait) az esedékességkor nem tudta vagy előreláthatóan nem tudja kielégíteni, és a végelszámoló által indított eljárásban az adós gazdálkodó szervezet tagjai (tulajdonosai) felhívás ellenére sem nyilatkoznak arról, hogy kötelezettséget vállalnak a tartozások esedékességkor történő kifizetéséhez szükséges források biztosítására.

Amennyiben a kérelem a Cstv. 27. § (2) a) és b) pontján alapszik, a tőkekövetelésnek meg kell haladnia a 200.000 forintot.

A fizetésképtelenséget megállapító végzés jogerőre emelkedését követően a bíróság haladéktalanul – elektronikus, véletlenszerű kiválasztással – kirendeli a felszámolót, és elrendeli a felszámolást elrendelő és a felszámolót kijelölő végzés kivonatának Cégközlönyben való közzétételét.

A felszámoló eljárását, kötelezettségeit a Cstv. pontosan meghatározza.

A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vezetőjének kötelezettségeit a Cstv. 31.§-a határozza meg. Elmulasztása büntetőjogi következményeket is maga után vonhat.

Az adóssal szemben fennálló követeléseket a közzétételt követő 40 napon belül a felszámolónál kell bejelenteni. Azon követeléseket, amelyeket 40 napon túl, de 180 napon belül jelentettek be, a felszámoló nyilvántartásba veszi, de csak akkor elégíti ki, ha az 57. § (1) bekezdése figyelembevételével kiegyenlített tartozások után még van vagyoni fedezet. A 180 napos határidő elmulasztása jogvesztéssel jár.

A felszámolást elrendelő végzés közzétételét követő 40 nap eltelte után, a felszámolási zárómérleg benyújtásáig az adós és a hitelezők között bármikor helye van egyezségnek. Az egyezség megkötésének feltételeit a Cstv. 44. §-a tartalmazza. Ha az egyezség megfelel a jogszabályoknak és az egyezség folytán a gazdálkodó szervezet fizetésképtelensége megszűnik, a bíróság az egyezséget jóváhagyja, ellenkező esetben azt megtagadó végzést hoz.

Ha az adós valamennyi nyilvántartásba vett, elismert vagy nem vitatott tartozását megfizeti, a bíróság a felszámolási eljárást megszünteti. Az erre irányuló kérelem beadásának határidejét és annak tartalmi elemeit a Cstv. 45/A. § (2) bekezdése tartalmazza.

A bíróság a felszámoló kérelmére az általa benyújtott felszámolási zárómérleg és vagyonfelosztás alapján végzéssel határoz a felszámolási eljárás befejezéséről, az adós megszüntetéséről, a költségek viseléséről, a felszámoló díjazásáról és a hitelezői követelések kielégítéséről.

Ha a könyvvezetés és a nyilvántartások hiányai miatt a felszámolási eljárást az általános szabályok szerint nem lehet lebonyolítani, vagy az adós vagyona a felszámolási költségek fedezetére sem elegendő, a bíróság a Cstv. 63/B. §-a alapján a felszámolási eljárást egyszerűsített módon fejezi be.

Kifogás a felszámolási eljárásban

A felszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása ellen a hitelező, a hitelezői választmány, az adós, és az, akinek jogát, jogos érdekét a felszámoló tevékenysége vagy mulasztása sérti, a Cstv. 51. § (1)-(4) bekezdése értelmében a sérelemről való tudomásszerzéstől számított 8 napon belül kifogást terjeszthet elő. Ha a kifogás előterjesztése határidőn túl történik, és igazolási kérelmet nem, vagy sikertelenül terjesztenek elő, a kifogást a bíróság elutasítja. Ha a bíróság a kifogást megalapozottnak találja, a felszámoló intézkedését megsemmisíti, és a felszámoló részére új intézkedés megtételét írja elő; ellenkező esetben a kifogást elutasítja. A kifogásnak helyt adó végzés ellen a felszámoló, a kifogást elutasító végzés ellen a kifogással élő a közléstől számított 15 napon belül fellebbezhet.

Ettől eltérő intézmény a felszámolási zárómérleg és a vagyonfelosztási javaslat elleni kifogás. A Cstv. 52. § (1)-(5) bekezdése értelmében a felszámoló a felszámolás befejezésekor felszámolási zárómérleget, zárójelentés, a bevételek és költségek alakulásáról kimutatást, záró adóbevallást és vagyonfelosztási javaslatot készít. A felszámoló mindezeket megküldi a bíróságnak, aki a felszámolási zárómérleget és a vagyonfelosztási javaslatot a kézhezvételtől számított 30 napon belül megküldi a hitelezőknek. Bármelyik hitelező a kézbesítéstől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül a zárómérlegben és vagyonfelosztási javaslatban foglaltakat írásban kifogásolhatja. A bíróság a kifogásról tárgyaláson határoz, megalapozottsága esetén a kifogásnak helyt ad, ellenkező esetben azt elutasítja, ami ellen külön fellebbezésnek helye nincs.

Az adósságrendezési eljárás folyamata

Az 1996. évi XXV. törvényen alapuló adósságrendezési eljárás célja, hogy szabályozza a helyi önkormányzatok fizetőképességének helyreállítását. Az eljárásra a helyi önkormányzat székhelye szerinti Törvényszék az illetékes.

A döntéshozó szerv ülését a vezető tisztségviselő meghívó küldésével vagy közzétételével hívja össze.

A meghívónak tartalmaznia kell

  1. a) a jogi személy nevét és székhelyét;
  2. b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését;
  3. c) az ülés napirendjét.

(3) A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.

A döntéshozó szerv az ülését a jogi személy székhelyén tartja.

Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

A döntéshozó szerv ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell.

A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás

  1. a) határozott idejű megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával;
  2. b) megszüntető feltételhez kötött megbízatás esetén a feltétel bekövetkezésével;
  3. c) visszahívással;
  4. d) lemondással;
  5. e) a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
  6. f) a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
  7. g) a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A jogi személy tagjai, tagság nélküli jogi személy esetén a jogi személy alapítói a vezető tisztségviselőt bármikor, indokolás nélkül visszahívhatják.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról a jogi személyhez címzett, a jogi személy másik vezető tisztségviselőjéhez vagy döntéshozó szervéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat.

Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

A jogi személy tagja, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlója, a jogi személy vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja kérheti a bíróságtól a tagok vagy az alapítók és a jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik.

Ha a határozat jogszabályt sért vagy a létesítő okiratba ütközik, a bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi és szükség esetén új határozat meghozatalát rendeli el.

A határozat hatályon kívül helyezését kimondó bírósági ítélet hatálya a határozat felülvizsgálatának kezdeményezésére jogosult, de perben nem álló más személyekre is kiterjed.

Ha a jogszabálysértés vagy a létesítő okiratba ütközés nem jelentős és nem veszélyezteti a jogi személy jogszerű működését, a bíróság a jogsértés tényét állapítja meg.

A jogutód nélkül megszűnt jogi személynek a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyona a jogi személy tagjait, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlóit illeti meg olyan arányban, amilyen arányban ők vagy jogelődjük a jogi személy javára vagyoni hozzájárulást teljesítettek.

A jogutód nélkül megszűnt jogi személy tagjai és alapítója a felosztott vagyonból való részesedésük mértékéig kötelesek helytállni a megszűnt jogi személy ki nem elégített tartozásaiért.

Igen, kiskorú lehet tag gazdasági társaságban, azonban gazdasági társaság korlátlanul felelős tagja nem lehet.

3:95. § [A létesítő okirat alaki követelményei]

(1) A létesítő okiratot valamennyi alapító tagnak alá kell írnia. A tag helyett a társasági szerződést közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező képviselője is aláírhatja.

(2) A létesítő okiratot közjegyzői okiratba vagy ügyvéd, illetve valamelyik alapító jogtanácsosa által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.

Ptk. 3:107. § [A tag kizárásának feltételei és a kizárás joghatása]

(1) A gazdasági társaság tagja a társaságnak az érintett tag ellen indított keresete alapján bírósági határozattal a társaságból kizárható, ha a társaságban való maradása a társaság céljainak elérését nagymértékben veszélyeztetné.

(2) Kizárási per kétszemélyes társaságnál nem indítható. Nem zárható ki a társaságból a nyilvánosan működő részvénytársaság részvényese, valamint az a tag, aki a legfőbb szerv ülésén a szavazatok legalább háromnegyedével rendelkezik.

(3) Kizárás esetén a tag tagsági jogviszonya megszűnik.

A jogi személy létesítő okiratában a jogi személy létesítésére irányuló akarat kifejezésén túl meg kell határozni

  1. a) a jogi személy nevét;
  2. b) a jogi személy székhelyét;
  3. c) a jogi személy célját vagy fő tevékenységét;
  4. d) a jogi személyt létesítő személy vagy személyek nevét, valamint azok lakóhelyét vagy székhelyét;
  5. e) a jogi személy részére teljesítendő vagyoni hozzájárulásokat, azok értékét, továbbá a vagyon rendelkezésre bocsátásának módját és idejét; és
  6. f) a jogi személy első vezető tisztségviselőjét.

A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

  1. a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
  2. b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
  3. c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
  4. d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;
  5. e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
  6. f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

A vezető tisztségviselő az ügyvezetési tevékenysége során a jogi személynek okozott károkért a szerződésszegéssel okozott kárért való felelősség szabályai szerint felel a jogi személlyel szemben.

A vezető tisztségviselő által e jogkörében eljárva harmadik személynek okozott károkért a jogi személy felel. A vezető tisztségviselő a jogi személlyel egyetemlegesen felel, ha a kárt szándékosan okozta.

A jogi személyek feletti általános törvényességi felügyeletet a jogi személyt nyilvántartó bíróság látja el. A törvényességi felügyeleti jogkör nem terjed ki olyan ügyekre, amelyekben más bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye. A törvényességi felügyelet nem irányulhat a jogi személy döntéseinek gazdaságossági, célszerűségi szempontból való felülvizsgálatára.

Ha a törvényes működés helyreállítása érdekében tett intézkedések nem vezetnek eredményre, a nyilvántartó bíróság megszünteti a jogi személyt.

A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani a jogi személy ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható.

Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett.

Ha a határozatot a jogi személy vezető tisztségviselője támadja meg, és a jogi személynek nincs más olyan vezető tisztségviselője, aki a jogi személy képviseletét elláthatná, a perben a jogi személyt a felügyelőbizottság által kijelölt felügyelőbizottsági tag képviseli. Ha a jogi személynek nincs felügyelőbizottsága, vagy a felügyelőbizottság valamennyi tagja felperesként perben áll, a bíróság a jogi személy perbeli képviseletére ügygondnokot rendel ki.

A határozat hatályon kívül helyezése iránti per megindításának a határozat végrehajtására halasztó hatálya nincs. A bíróság indokolt esetben a felperes kérelmére a határozat végrehajtását felfüggesztheti. A felfüggesztést elrendelő végzés ellen nincs helye fellebbezésnek. A perben bírósági meghagyás nem bocsátható ki.

A jogi személy jogutód nélkül megszűnik, ha

  1. a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt;
  2. b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel bekövetkezett;
  3. c) a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy
  4. d) az arra jogosult szerv megszünteti

feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.

Ptk. 3:91. § [Jognyilatkozatok megtételének módja és ideje]

(1) A társasággal kapcsolatos jognyilatkozatot írásban lehet megtenni. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a társaság határozatára, valamint jognyilatkozatnak és határozatnak a címzettel való közlésére.

(2) A társasággal kapcsolatos jognyilatkozat akkor tehető meg vagy közölhető elektronikus hírközlő eszközök útján, ha ezt a társaság létesítő okirata lehetővé teszi, és meghatározza ennek feltételeit és módját.

(3) Ha a gazdasági társasággal kapcsolatos jognyilatkozat megtétele vagy cselekmény elvégzése kötelező, e kötelezettséget késedelem nélkül kell teljesíteni.

(4) Ha az írásbeli jognyilatkozatot postán küldik el, azt az ellenkező bizonyításáig a tértivevényen feltüntetett átvételi időpontban, ajánlott küldemény esetén a feladástól számított ötödik munkanapon a belföldi címzetthez megérkezettnek kell tekinteni.

Ptk. 3:91. § [Jognyilatkozatok megtételének módja és ideje]

(1) A társasággal kapcsolatos jognyilatkozatot írásban lehet megtenni. Ezt a rendelkezést alkalmazni kell a társaság határozatára, valamint jognyilatkozatnak és határozatnak a címzettel való közlésére.

(2) A társasággal kapcsolatos jognyilatkozat akkor tehető meg vagy közölhető elektronikus hírközlő eszközök útján, ha ezt a társaság létesítő okirata lehetővé teszi, és meghatározza ennek feltételeit és módját.

(3) Ha a gazdasági társasággal kapcsolatos jognyilatkozat megtétele vagy cselekmény elvégzése kötelező, e kötelezettséget késedelem nélkül kell teljesíteni.

(4) Ha az írásbeli jognyilatkozatot postán küldik el, azt az ellenkező bizonyításáig a tértivevényen feltüntetett átvételi időpontban, ajánlott küldemény esetén a feladástól számított ötödik munkanapon a belföldi címzetthez megérkezettnek kell tekinteni.

Ptk. 3:108. § [A tag kizárására irányuló eljárás]

(1) A tag kizárása iránti kereset megindításához a társaság legfőbb szervének az összes tag legalább háromnegyedes szótöbbségével meghozott, a kizárás okát megjelölő határozata szükséges. Az érintett tag ebben a kérdésben nem szavazhat.

(2) Az (1) bekezdés szerinti határozaton alapuló keresetet a legfőbb szerv határozatának meghozatalától számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül kell megindítani.

(3) A bíróság az érintett tag tagsági jogait – kérelemre – a bíróság jogerős döntéséig felfüggesztheti, ha a tagsági jogok gyakorlása a társaság súlyos érdeksérelmével járna. A felfüggesztés a tag nyereségre vonatkozó igényét nem érinti.

(4) A felfüggesztés ideje alatt keletkezett kötelezettség a felfüggesztés hatálya alatt álló tagot a tagok egymás közötti viszonyában akkor sem terheli, ha a társaság tartozásaiért harmadik személlyel szemben köteles helytállni.

(5) A tagsági jog felfüggesztésének időtartama alatt a létesítő okirat nem módosítható, más tag kizárása nem kezdeményezhető és nem hozható döntés a társaság átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról, valamint jogutód nélküli megszűnéséről.

TÁRSASÁGI JOGI TANÁCSADÁSRA VAN SZÜKSÉGE?

KÉRDEZEK