Loading...
Öröklési jog, végrendelet, hagyatéki ügyvéd, tartási és életjáradéki szerződés, kötelesrész2018-09-07T13:14:52+00:00
Dr. Dobozy Lilla öröklési jogi ügyvéd Budapest

LÉPJEN VELEM KAPCSOLATBA MOST

Dr. Dobozy Lilla ügyvéd Tel: +36 20 501 3414 Email: [email protected]

Öröklési jog – Hagyatéki eljárás, Végrendelet, Örökösödési Ügyvéd Budapest

Az ember halálával hagyatéka, mint egész száll az örökösre. A hagyaték magában foglalja a néhai (örökhagyó) vagyonát és az adósságait is. Hagyatékot visszautasítani csak a teljes hagyaték tekintetében lehet, tehát vagy örököljük a hagyaték pozitív részét, a vagyont, a negatív résszel, az adóssággal együtt, vagy az egészet visszautasíthatjuk, ez alól csak néhány kivétel van, amelyet a későbbiekben tárgyalok.

Örökölni végrendelet, vagy a Ptk. szerinti törvényes öröklés alapján lehet, tehát amennyiben az örökhagyó nem rendelkezett halála esetére (azaz amennyiben nincs végrendelet, vagy öröklési szerződés), abban az esetben az örökösök személyét és az örökségből történő részesedés arányát a törvény szabályozza.

A hagyatéki eljárások az örökhagyó halálának helye szerinti közjegyző előtt zajlanak, így elsősorban Budapest, Pest megye és a közép-magyarországi régióból keresnek meg öröklési ügyekben, azonban az ország bármely területéről vállalok megbízásokat.

Végintézkedés

Ahhoz, hogy válaszolni tudjunk erre a kérdésre előbb tisztáznunk kell a végintézkedést, végrendeletet, halál esetére szóló ajándékozást, és az öröklési szerződést.

Végrendelet

Végrendelet alapvetően az örökhagyó akaratának megtestesülése, mely személyesen az örökhagyótól származik. Egy végrendelet rendelkezései nem ütközhetnek törvénybe. Fontos megemlíteni, hogy a Polgári Törvénykönyv Öröklési jogi könyve kötelező formai követelményeket ír elő a végrendelet kapcsán, ezért érvényes végintézkedés megtétele érdekében érdemes hagyatéki ügyvédi segítséget igénybe venni, részletesebben a GYIK-ben olvashat erről.

Öröklési szerződés

Az előzőkkel szemben az öröklési szerződés nem csupán az örökhagyó egyoldalú nyilatkozata, hanem egy szerződés, amelyben mind az örökhagyó, mind a vele szerződő egymással szemben kötelezettséget vállalnak, az örökhagyó vagyonát, míg a vele szerződő pedig tartást, életjáradékot, gondozást vállal nyújtani. Az öröklési szerződés formai követelményei ugyanazok, mint a végrendeletnél.

Halál esetére szóló ajándékozás

Ez az ajándékozás egy speciális esete, amikor az ajándékozás azzal a feltétellel történt, hogy a megajándékozott az ajándékozót túléli, valamint ennél a szerződésnél is a végrendelet alaki követelményeit kell betartani.

Tartási szerződés

Ugyan a tartási, a köznyelvben eltartási szerződés nem tartozik szorosan az öröklési joghoz, azonban mégis ide kapcsolódik, mivel a tartási szerződéssel lekötött ingatlan már nem lesz része az örökségnek. A tartási szerződés esetén fontos megemlíteni, hogy más formai követelmények vonatkoznak rá, mint az öröklési szerződésre, ugyanis erre nem vonatkoznak a végrendelet szigorú formai követelményei. Másik lényeges különbség még a tulajdonjog átszállásával kapcsolatos, amíg az öröklési szerződés esetén a tulajdonjog az örökhagyó halála után száll át az öröklési szerződés másik felére, addig a tartási szerződés esetében a szerződés megkötésekor átszáll a tulajdonjog. Előbbiek biztosítására az öröklési szerződés esetében az örökös javára elidegenítési és terhelési tilalom, a tartási szerződés esetén pedig az eltartott javára holtig tartó haszonélvezeti jogot jegyeznek be a földhivatalba. Mivel ezek sok esetben ingatlant érintő szerződések, így ügyvéd közreműködése kötelező.

Aki érdemtelen az öröklésre, az kiesik az öröklésből, és helyette az öröklési sorrendben utána következő örököl. Az érdemtelen az öröklésre, aki:

  • aki az örökhagyó életére tört
  • aki szándékos eljárásával az örökhagyó végakaratának szabad nyilvánítását megakadályozta, a végakarat érvényesítését meghiúsította vagy ezek valamelyikét megkísérelte
  • aki a hagyatékban való részesülés céljából az örökhagyó után törvényes öröklésre jogosult vagy az örökhagyó végintézkedésében részesített személy életére tört.

Azonban, ha az örökhagyó a fenti okot megbocsátotta, akkor az érdemtelenség nem vehető figyelembe. Érdemtelenségre az hivatkozhat, aki az érdemtelen személy kiesése folytán maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől vagy más tehertől mentesülne.

Még az örökhagyó életében, a vele kötött írásbeli szerződésben lemondhat a törvényes örökös az örökség egészéről vagy annak egy részéről, örökölni tehát nem kötelező. Az öröklésről való lemondás főszabályként kiterjed a kötelesrészre is, kivéve, ha a felek ettől eltérően állapodnak meg. A lemondás viszont a lemondó leszármazóira nem terjed ki, sőt a lemondás által lehet, hogy épp a lemondó leszármazói örökölnek a lemondó helyett, annak kiesése folytán.

Az örökhagyó azt, aki törvényes örököse vagy azzá válhat, más személynek örökössé nevezésével vagy végrendeletben tett kifejezett nyilatkozattal kizárhatja a törvényes öröklésből. A kizárást nem kell indokolni. Kizárásról szóló nyilatkozatot az örökhagyó megteheti a végintézkedésben, vagy külön okiratban is (nyilván erre is vonatkoznak a végrendelet alaki kellékei). A kizárás történhet akként is, hogy az örökhagyó mást nevez örököséül, és így a mellőzött személy nem örököl.

Fontos különbség a kizárás a kitagadás között abban van, hogy a kitagadást indokolni kell, a kizárást nem, valamint a kizárással az örökös a kötelesrészt örökli, csak az azon felüli vagyont nem, azonban kitagadás esetén a kötelesrész sem jár.

Nem jár kötelesrész annak, akit az örökhagyó végintézkedésében érvényesen kitagadott. A kitagadás akkor érvényes, ha a végintézkedés annak okát kifejezetten megjelöli és az ok a valóságban is fennáll. Kitagadási okokat konkrétan megjelöli a törvény. Kitagadás esetén semmi nem jár az örökségből.

Kitagadásnak van helye, ha a kötelesrészre jogosult

  • az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne
  • az örökhagyó sérelmére bűncselekményt követett el
  • az örökhagyó egyenesági rokonának, házastársának vagy élettársának életére tört vagy sérelmükre egyéb súlyos bűncselekményt követett el
  • az örökhagyó irányában fennálló törvényes tartási kötelezettségét súlyosan megsértette
  • erkölcstelen életmódot folytat
  • akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek – a büntetését még nem töltötte ki
  • a tőle elvárható segítséget nem nyújtotta, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá
  • nagykorú leszármazót az örökhagyó a vele szemben tanúsított durva hálátlanság miatt is kitagadhatja
  • szülőt az örökhagyó a sérelmére elkövetett olyan magatartás miatt is kitagadhatja, amely a szülői felügyeleti jog megszüntetésére ad alapot
  • házastársát az örökhagyó házastársi kötelességét durván sértő magatartása miatt kitagadhatja

A kitagadás okát az örökhagyó megbocsáthatja, és ekkor az örökös igényt tarthat a kötelesrészre.

Ha a kitagadás okát az örökhagyó a végintézkedése után megbocsátotta, a kitagadás a végintézkedés visszavonása nélkül hatálytalanná válik, és az örökös az általános szabályok szerint örökölhet.

Az örökös az örökséget az örökhagyó halála után, azaz az örökség megnyílásakor utasíthatja vissza az örökséget. Általános szabályként, hogy az örökséget nem lehet csak teljes egészében visszautasítani, ez alól két kivétel van, az egyik, ha az öröklés tárgya mezőgazdasági célú és az örökös nem foglalkozik hivatásszerűen mezőgazdasággal, a másik, ha az örökös végintézkedés és törvény alapján is jogosult az öröklésre, akkor az egyik jogcímen megszerzett részt önállóan visszautasíthatja. A visszautasítás jogáról a közjegyzőnél tett bejelentéssel, ráutaló magatartással (örökség birtokbavétele) vagy hallgatólagosan (felhívásra nem nyilatkozik az örökségről) is le lehet mondani, azonban ezután már nem lehet élni a visszautasítás lehetőségével.

Kötelesrész a harmada annak, amit az örökös végintézkedés hiányában törvényes öröklés címén kapna. Kötelesrészre jogosult az örökhagyó leszármazója, házastársa és szülője. Például, ha az örökhagyónak van két már nagykorú gyereke és egy házastársa, és a házastársra hagyja végrendelettel vagyonát, ami 90 krajcár, akkor a törvényes öröklés alapján járó 30 krajcár harmada, azaz 10 krajcár kötelesrész illeti meg a gyerekeket fejenként.

Mi nem tartozik a kötelesrész alapjához?

  • az örökhagyó által a halálát megelőző tíz évnél régebben bárkinek juttatott ingyenes adomány értéke
  • az olyan ingyenes adomány értéke, amelyet az örökhagyó a kötelesrészre jogosultságot létrehozó kapcsolat keletkezését megelőzően juttatott
  • a szokásos mértéket meg nem haladó ingyenes adomány értéke
  • a házastárs vagy az élettárs, továbbá a leszármazó részére nyújtott tartás értéke
  • az arra rászoruló más személynek ingyenesen nyújtott tartás értéke a létfenntartáshoz szükséges mértékben
  • azt az ingyenes adományt, amelynek betudását az örökhagyó elengedte, nem lehet a jogosult saját kötelesrészének alapjához hozzászámítani

Hogyan érvényesíthetem köteles rész iránti igényemet?

Mivel a köteles részre jogosult nem lesz végrendelet szerinti jogutódja az örökhagyónak, ezért követelését külön kell érvényesítenie. A kötelesrész iránti igény 5 év alatt elévül, hagyatéki perben vagy külön perben érvényesíthető az igény.

Végrendelet készítése tehát nem jelenti a kötelesrészre jogosultak kizárását az örökségből, ugyanis aki törvény alapján kötelesrészre jogosult, az mindenképpen örököl. Ez alól csak a kitagadás jelent kivételt, ugyanis akkor semmit nem örököl a kitagadott. A kitagadás perben megtámadható, amennyiben ilyen jogi problémája van, úgy keressen konzultációs időpontért.

  • Végrendelet érvénytelensége és hatálytalansága iránti per
  • Hagyatéki per ági vagyon érvényesítése iránt
  • Egyéb hagyatéki perek
    • Hagyatékátadó végzés megtámadása
    • Hagyatéki per kitagadás esetén
    • Hagyatéki per kötelesrész érvényesítése iránt
    • Öröklési szerződés megtámadása

A hagyatéki eljárásban, hagyatéki tárgyalásokon vállalom jogi képviselet ellátását annak érdekében, hogy jogait megfelelően határidőben érvényesíthesse, és a hosszú és költséges bírósági peres eljárást megelőzhesse.

Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK)

Bármeddig, ugyanis az öröklési igény nem évül el. Azonban a kötelesrész iránti igény 5 éven belül érvényesíthető.

Ahhoz, hogy érvényesen végrendelkezzünk, a Ptk. idevonatkozó alaki érvényességi feltételeinek meg kell felelnünk.

Ptk. 7:17. §

(1) Az írásbeli magánvégrendelet alaki szempontból érvényes, ha készítésének ideje az okiratból kitűnik, továbbá ha a végrendelkező azt

  1. a) sajátkezűleg írt végrendelet esetén elejétől végéig maga írja és aláírja;
  2. b) más által írt végrendelet esetén két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt, azok együttes jelenlétében a magáénak ismeri el, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is – e minőségük feltüntetésével – aláírják; vagy
  3. c) a sajátkezűleg írt vagy más által írt végrendeletet aláírja, és akár nyílt, akár zárt iratként a közjegyzőnél – végrendeletként feltüntetve – személyesen letétbe helyezi.

(2) A több különálló lapból álló sajátkezűleg írt írásbeli magánvégrendelet akkor érvényes, ha minden lapját folyamatos sorszámozással látták el.

(3) A több különálló lapból álló más által írt írásbeli magánvégrendelet akkor érvényes, ha minden lapját folyamatos sorszámozással látták el, továbbá ha minden lapját a végrendelkező és mindkét tanú aláírta.

Megtámadásra az jogosult, aki az érvénytelenség vagy a hatálytalanság megállapítása esetén maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől vagy más tehertől mentesülne. A megtámadás jogával az öröklés megnyílásától számított öt éven belül lehet élni.

Ptk. 7:46. § [Házastárs vagy élettárs javára tett végrendelet hatálytalansága]

A házastárs vagy az élettárs javára az életközösség fennállása alatt tett végrendelet hatálytalan, ha az öröklés megnyílásakor az életközösség nem áll fenn, és az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem volt kilátás és az örökhagyó nem akarta juttatásban részesíteni házastársát vagy élettársát.

Ptk. 7:58. § [Házastárs öröklése leszármazó mellett]

(1) Az örökhagyó házastársát leszármazó örökös mellett megilleti

  1. a) a holtig tartó haszonélvezeti jog az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon; és
  2. b) egy gyermekrész a hagyaték többi részéből.

(2) A haszonélvezeti jog nem korlátozható, és a házastárssal szemben megváltása nem igényelhető.

(3) Osztályos egyezségben a házastársnak a gyermekrész helyett az egész hagyatékra kiterjedő holtig tartó haszonélvezeti jog biztosítható.

Ptk. 7:67. § [Ági vagyon]

(1) Ha nem az örökhagyó leszármazója a törvényes örökös, az örökhagyóra valamelyik felmenőjéről öröklés vagy ajándékozás útján hárult vagyontárgy ági öröklés alá esik.

(2) Ági öröklésnek van helye testvértől vagy a testvér leszármazójától örökölt vagy ajándékba kapott vagyontárgyra, ha a vagyontárgyat a testvér vagy a testvér leszármazója az örökhagyóval közös felmenőjétől örökölte vagy ajándékba kapta.

(3) A vagyontárgy ági jellegét annak kell bizonyítania, aki azt ezen a címen örökölné.

7:70. § [Az ági öröklésből kivont vagyon]

(1) Az ági öröklés szabályai nem terjednek ki a szokásos mértékű ajándék tárgyára.

(2) Az ági öröklés szabályai nem terjednek ki arra a vagyontárgyra, amely az örökhagyó halálakor már nincs meg, de kiterjednek az ilyen vagyontárgy helyébe lépett vagy értékén vásárolt vagyontárgyra.

(3) Az örökhagyó házastársával szemben a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgyakra ági öröklési igényt nem lehet támasztani.

Ptk. 7:77. § [Kitagadás]

Nem jár kötelesrész annak, akit az örökhagyó végintézkedésében érvényesen kitagadott. A kitagadás akkor érvényes, ha a végintézkedés annak okát kifejezetten megjelöli.

Ptk. 7:80. § [A kötelesrész alapja]

(1)144 A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott ingyenes adományok juttatáskori tiszta értéke, ideértve az örökhagyó által bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyon értékét is (a továbbiakban: ingyenes adomány).

(2) Aki számára az ingyenes adománynak a juttatáskori értéken való számításba vétele súlyosan méltánytalan, a bíróságtól kérheti a körülmények figyelembevételével vett más érték megállapítását.

(3) A hagyaték tiszta értékének kiszámításánál a hagyományokat és a meghagyásokat nem lehet teherként figyelembe venni.

(4) A szerződés megkötésétől számított két éven belül megnyílt öröklés esetén a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani az öröklési, tartási, életjáradéki vagy gondozási szerződéssel elidegenített vagyon értékének a ténylegesen nyújtott tartás, életjáradék, illetve gondozás értékével nem fedezett részét. Az átruházott vagyon, a nyújtott tartás és a gondozás értékét, valamint az életjáradék összegét az öröklés megnyílásának időpontjában számított értéken kell figyelembe venni.

Ptk. 7:89. § [Az örökség visszautasítása]

(1) Az örökös az öröklés megnyílása után az örökséget visszautasíthatja.

(2) Az örökös külön is visszautasíthatja a mezőgazdasági termelés célját szolgáló föld, a hozzá tartozó berendezési, felszerelési tárgyak, állatállomány és munkaeszközök öröklését, ha nem foglalkozik hivatásszerűen mezőgazdasági termeléssel.

(3) Ha az örökös végintézkedés és törvény szerint egyaránt örököl, az egyik jogcímen megszerzett rész önálló visszautasítására is jogosult.

(4) A feltételhez vagy időhöz kötött, a megszorítással tett és a meg nem engedett részleges visszautasítás érvénytelen.

Ptk. 7:94. § [Hagyatéki tartozások]

(1) Hagyatéki tartozások

  1. a) az örökhagyó illő eltemetésének költségei;
  2. b) a hagyaték megszerzésével, biztosításával és kezelésével járó szükséges költségek (a továbbiakban: hagyatéki költségek), valamint a hagyatéki eljárás költségei;
  3. c) az örökhagyó tartozásai;
  4. d) a kötelesrészen alapuló kötelezettségek;
  5. e) a hagyományon és a meghagyáson alapuló kötelezettségek.

(2) A hagyatéki tartozásnak ezen a minőségén és fennállásán nem változtat, hogy a tartozás – az öröklés megnyílása előtt vagy azt követően – az örökös mint hitelező javára keletkezett.

Ptk. 7:95. § [A hagyatéki tartozások kielégítésének sorrendje]

(1) A hagyatéki tartozások sorrendje szerint előbb álló csoportba eső tartozások a kielégítés alkalmával megelőzik a hátrább álló csoportba soroltakat.

Azaz a sorrend a következő:

  1. a) az örökhagyó illő eltemetésének költségei;
  2. b) a hagyaték megszerzésével, biztosításával és kezelésével járó szükséges költségek (a továbbiakban: hagyatéki költségek), valamint a hagyatéki eljárás költségei;
  3. c) az örökhagyó tartozásai;
  4. d) a kötelesrészen alapuló kötelezettségek;
  5. e) a hagyományon és a meghagyáson alapuló kötelezettségek.

(2) Abban a csoportban, amelyben valamennyi tartozás teljes kielégítésére nincs lehetőség, kielégítésnek a követelések arányában van helye.

Örökölni végintézkedés alapján vagy törvény szerint lehet. Ha az örökhagyó után végintézkedés maradt, az öröklés rendjét ez határozza meg.

Ptk. 7:29. § [Kizárás az öröklésből]

(1) Az örökhagyó azt, aki törvényes örököse vagy azzá válhat, más személynek örökössé nevezésével vagy végrendeletben tett kifejezett nyilatkozattal kizárhatja a törvényes öröklésből. A kizárást nem kell indokolni.

Ptk. 7:41. § [A végrendelet visszavonása]

(1) A végrendelet a visszavonással hatálytalanná válik. A visszavonásra – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – a végrendelet tételére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

(2) Ha az örökhagyó újabb írásbeli végrendeletet tesz, a korábbi végrendeletet visszavontnak kell tekinteni. A korábbi végrendeletnek az újabb végrendelet rendelkezéseivel nem ellentétes rendelkezései – ha az örökhagyó eltérő akarata nem állapítható meg – hatályban maradnak.

Ptk. 7:48. § [Öröklési szerződés]

(1) Öröklési szerződésben az örökhagyó a vele szerződő felet a magának, illetve a szerződésben meghatározott harmadik személynek nyújtandó tartás, életjáradék, illetve gondozás ellenében – vagyona, annak egy meghatározott része vagy meghatározott vagyontárgyak tekintetében – örökösévé nevezi; a másik fél kötelezettséget vállal a tartás, életjáradék, illetve gondozás teljesítésére.

7:60. § [Házastárs öröklése szülő mellett]

(1) Ha leszármazó nincs vagy nem örökölhet, az örökhagyó házastársa örökli az örökhagyóval közösen lakott lakást és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakat.

(2) Az (1) bekezdésben nem érintett hagyaték felét az örökhagyó házastársa örökli, másik felét az örökhagyó szülei öröklik fejenként egyenlő arányban. Az öröklésből kiesett szülő helyén a másik szülő és az örökhagyó házastársa örököl fejenként egyenlő arányban.

Ptk. 7:68. § [Ági örökösök]

(1) A szülő örökli azokat a vagyontárgyakat, amelyek róla vagy felmenőjéről hárultak az örökhagyóra. A kieső szülő helyén az ő leszármazói örökölnek a törvényes öröklés általános szabályai szerint.

(2) Ha mind az ági vagyontárgy öröklésére jogosult szülő, mind annak leszármazója kiesett, a nagyszülő; ha ő is kiesett, az örökhagyó távolabbi felmenője örökli azt a vagyontárgyat, amely róla vagy felmenőjéről hárult az örökhagyóra.

(3) Ha ági örökös nincs, az ági vagyontárgy az örökhagyó egyéb vagyonával esik egy tekintet alá.

Ptk. 7:75. § [Kötelesrészre jogosultak]

Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát és szülőjét,ö ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne.

Ptk. 7:78. § [Kitagadási okok]

(1) Kitagadásnak van helye, ha a kötelesrészre jogosult

  1. a) az örökhagyó után öröklésre érdemtelen lenne;
  2. b) az örökhagyó sérelmére bűncselekményt követett el;
  3. c) az örökhagyó egyenesági rokonának, házastársának vagy élettársának életére tört vagy sérelmükre egyéb súlyos bűncselekményt követett el;
  4. d) az örökhagyó irányában fennálló törvényes tartási kötelezettségét súlyosan megsértette;
  5. e) erkölcstelen életmódot folytat;
  6. f) akit végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek – a büntetését még nem töltötte ki;
  7. g) a tőle elvárható segítséget nem nyújtotta, amikor az örökhagyónak szüksége lett volna rá.

(2) A nagykorú leszármazót az örökhagyó a vele szemben tanúsított durva hálátlanság miatt is kitagadhatja.

(3) A szülőt az örökhagyó a sérelmére elkövetett olyan magatartás miatt is kitagadhatja, amely a szülői felügyeleti jog megszüntetésére ad alapot.

(4) Házastársát az örökhagyó házastársi kötelességét durván sértő magatartása miatt kitagadhatja.

(5) Aki kitagadás miatt kiesik az öröklésből, nem jogosult törvényes képviselőként a helyébe lépő személy örökségének kezelésére. Az ilyen vagyon kezelésére a szülői vagyonkezelésből kivont vagyon kezelésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Ptk. 7:82. § [A kötelesrész mértéke]

(1) Kötelesrész címén a kötelesrészre jogosultat annak harmada illeti meg, ami neki – a kötelesrész alapja szerint számítva – mint törvényes örökösnek jutna.

(2) Ha a házastársat mint törvényes örököst haszonélvezeti jog is megilleti, kötelesrésze e tekintetben a haszonélvezeti jognak olyan korlátozott mértéke, amely szükségleteit biztosítja, figyelembe véve az általa örökölt vagyontárgyakat.

(3) A törvényes örökségként haszonélvezeti jogot öröklő házastárs a kötelesrészét igényelheti úgy is, mintha haszonélvezeti jogát megváltották volna.

Ptk. 7:93. § [Osztályos egyezség]

Az örökösök a hagyatékot – kizárólag a hagyaték tárgyaira vonatkozóan – a hagyatéki eljárásban kötött egyezséggel feloszthatják egymás között. Osztályos egyezség esetén a hagyatékot öröklés jogcímén az egyezség szerint kell átadni.

Ptk. 7:96. § [Felelősség a hagyatéki tartozásokért]

(1) Az örökös a hagyatéki tartozásokért a hagyaték tárgyaival és azok hasznaival felel a hitelezőknek. Ha a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az örökös birtokában, az örökös öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel.

(2) Azokat a vagyontárgyakat, amelyek nem kerültek az örökös birtokába, továbbá azokat a követeléseket és egyéb jogokat, amelyek nem voltak érvényesíthetők, valamint az átvett vagyontárgyak meg nem levő hasznait annyiban lehet az örökös felelőssége megállapításánál figyelembe venni, amennyiben az örökös ezektől neki felróható okból esett el.

(3) Az örökös a hagyatéki költségekért és a hagyatéki eljárás költségeiért saját vagyonával is felel.

(4) A házastárs a haszonélvezetével terhelt vagyonból tűrni köteles a hitelezők követeléseinek kielégítését, a hagyományon és a meghagyáson alapuló követelések kivételével.

(5)145 Végrendelettel alapított bizalmi vagyonkezelési jogviszony esetén a bizalmi vagyonkezelő a hagyatéki tartozásokért a kezelt vagyonnal úgy felel, mintha dologi hagyományban részesült volna.

A Ptk. szigorú követelményeket támaszt a végrendelkezés kapcsán. Az örökhagyó a halála esetére vagyonáról vagy annak egy részéről végintézkedéssel szabadon rendelkezhet, azonban ezt csak személyesen teheti.  Írásbeli magánvégrendeletet olyan nyelven lehet érvényesen tenni, amelyet a végrendelkező ért, és amelyen sajátkezűleg írt végrendelet esetén írni, más által írt végrendelet esetén olvasni tud. Az írásbeli magánvégrendeletet a végrendelkező akár maga írhatja, akár mással írathatja (gépírás akkor sem számít saját írásnak, ha magától a végrendelkezőtől származik).

Kötelesrészt, ugyanis az öröklésből kizárt törvényes örökös jogosult az örökrészből a kötelesrészre, tehát támaszthat örökösként igényt.

Ptk. 7:42. § [Az írásbeli végrendelet megsemmisítése és megsemmisülése]

(1) Az írásbeli magánvégrendelet hatályát veszti, ha azt a végrendelkezési képességgel rendelkező örökhagyó vagy az ő beleegyezésével más megsemmisíti. Ha az írásbeli magánvégrendelet az örökhagyó birtokában maradt, de nem került elő, az ellenkező bizonyításáig azt kell vélelmezni, hogy az örökhagyó azt megsemmisítette.

(2) A közvégrendelet és az írásbeli magánvégrendelet nem veszti hatályát amiatt, hogy a végrendelkezést tartalmazó okirat a végrendelkező akaratán kívül álló okból megsemmisül vagy nem található meg, kivéve, ha az örökhagyó a megsemmisülésbe belenyugodott.

A Polgári Törvénykönyv osztályrabocsátási kötelezettségként fogalmazza meg azt az esetet, amikor az örökös az örökhagyó életében már kapott az örökhagyótól valamilyen vagyontárgyat.

Ptk. 7:56. § [Osztályrabocsátási kötelezettség]

(1) Ha több leszármazó közösen örököl, mindegyik örököstárs köteles a hagyaték értékéhez hozzászámítani annak az ingyenes adománynak az értékét, amelyben őt az örökhagyó életében részesítette, feltéve, hogy a hozzászámítást az örökhagyó kikötötte, vagy a körülményekből arra lehet következtetni, hogy a juttatást a hozzászámítás kötelezettségével adta.

(2) Osztályrabocsátási kötelezettség terheli a közösen öröklő leszármazókat akkor is, ha az örökhagyó végintézkedése alapján öröklik a törvényes örökrészüknek megfelelő hányadot.

(3) A szokásos mértékű ingyenes adományt és a tartásra rászorult leszármazó részére nyújtott tartást akkor sem kell osztályra bocsátani, ha azt az örökhagyó kifejezetten kikötötte.

Ptk. 7:62. § [Házastárs kiesése a törvényes öröklésből]

(1) Nem örökölhet az örökhagyó házastársa, ha az öröklés megnyílásakor a házastársak között életközösség nem állott fenn, és az eset körülményeiből nyilvánvaló, hogy az életközösség visszaállítására nem volt kilátás.

(2) Az örökhagyó házastársának az öröklésből való kiesésére az hivatkozhat, aki a kiesés folytán maga örökölne, vagy a végintézkedéssel reá rótt kötelezettségtől vagy más tehertől mentesülne.

Ptk. 7:69. § [Házastárs haszonélvezeti joga ági vagyonon]

(1) A házastársat az ági vagyonon holtig tartó haszonélvezeti jog illeti meg.

(2) Mind a házastárs, mind az ági örökös – a jövőre nézve – bármikor igényelheti a haszonélvezeti jog megváltását. Az örökhagyóval közösen lakott lakáson és a hozzá tartozó berendezési és felszerelési tárgyakon fennálló haszonélvezeti jog megváltása a házastárssal szemben nem igényelhető.

(3) Megváltás esetén a házastársat az ági vagyon egyharmada illeti meg.

(4) A haszonélvezeti jog megváltásának a haszonélvezeti örökös és az állagörökös méltányos érdekeinek figyelembevételével kell történnie.

A kötelesrész iránti igény öt év alatt elévül, tehát ezen időn belül van lehetőség az érvényesítésére.

Ptk. 7:87. § [Az öröklés megnyílása]

(1) Az öröklés az örökhagyó halálával nyílik meg.

(2) Az örökös az öröklés megnyílásával a hagyatékot vagy annak neki jutó részét vagy meghatározott tárgyát – elfogadás vagy bármely más jogcselekmény nélkül – megszerzi.

Ptk. 7:88. § [Haszonélvezeti joggal terhelt hagyatéki tárgy kiadása]

Ha a vagyontárgyat az örökhagyó házastársát örökösként megillető haszonélvezeti jog terheli, a vagyontárgyat a haszonélvezet megszűnése után kell kiadni.

Ptk. 7:97. § [Az örököstársak felelőssége]

(1) Az örököstársak a közös hagyatéki tartozásokért mind a hagyatéki osztály előtt, mind azt követően egyetemlegesen felelnek.

(2) Az az örökös, akinek az örökhagyó a hagyatékból a szokásos mértékű ajándéknál nem nagyobb értékű meghatározott vagyontárgyat juttatott, a hagyatéki hitelezők követeléséért akkor felelős, ha a követelés a többi örököstárstól nem hajtható be.

ÖRÖKLÉSI JOGI TANÁCSADÁSRA VAN SZÜKSÉGE?

KÉRDEZEK