Loading...
Családjogi, válóperes ügyvéd2018-12-03T20:52:58+00:00
Dr. Dobozy Lilla családjogi ügyvéd

LÉPJEN VELEM KAPCSOLATBA MOST

Dr. Dobozy Lilla ügyvéd Tel: +36 20 501 3414 Email: [email protected]

Családjog – Családjogi, Válóperes Ügyvéd Budapest

Manapság sokan fordulnak családjogi ügyvédhez egy válás során, hogy így rendezzék egy házasság felbontása során kialakult visszás helyzetet vagy éppen a házasságot megelőzően vagy követően szeretnének házassági vagyonjogi szerződést kötni. Ebben tud segíteni egy felkészült és tapasztalt családjogász vagy családjogi ügyvéd, hogy a jog és a törvény adta eszközök igénybevételével egy jogi tanácsadás során megfelelő iránymutatást adjon és képviselje a felet akár válás, házassági bontóper, gyermektartás vagy tartásdíj rendezésének ügyéről is legyen szó. Akár válóperben vagy más családjogi ügyben érintett, mindenképpen javaslom, hogy vegye igénybe legalább egy tanácsadás erejéig egy családjogász vagy családjogi ügyvéd segítségét.

Bár mindannyian próbáljuk a lehető legjobb döntéseket meghozni életünk során – különösen igaz ez egy házasságra – mégis a statisztikai adatok alapján, ma Magyarországon, minden harmadik házasságkötés válással fejeződik be. Ennek gyakorlati következményét én is látom, mivel az ügyeim egy jelentős százaléka kapcsolódik válóperhez, és fordulnak sokan hozzám segítségért, legyen szó férfiakról, nőkről nemre és korra való tekintett nélkül.

A tapasztalat azt mondatja velem, hogy amilyen heves érzelmekkel vágtak bele a felek a házasságba, többnyire ugyanolyan heves érzelmekkel állnak is neki egy válásnak, élettársi kapcsolat felbontásának de különösen igaz ez bármiféle vagyonmegosztásról vagy gyermekelhelyezésről legyen is szó. Mivel a racionalitás ilyenkor háttérbe kerül, fontos, hogy egy olyan emberrel konzultáljunk, mint egy válóperes ügyvéd vagy családjogi ügyvéd, aki külső szemlélőként a lehető leghatékonyabban tudja a felet képviselni, mielőtt az bármilyen nyilatkozatot tenne. A tapasztalat azt mutatja, hogy mindkét fél akkor jár a legjobban, ha szakértő segítségét veszi igénybe, bármilyen kérdésről is legyen szó.

Egy jogi tanácsadás vagy konzultáció, bármilyen típusú ügyről is legyen szó, alapvető célja, hogy az ügyfél számára az adott üggyel kapcsolatban teljeskörű és pontos jogi tájékoztatás adjon. Ez magában foglalja a vonatkozó jogszabályok ismertetését, különös figyelmet szentelve a házastársi tartás jogi szabályainak, illetve az adott ügyhöz kapcsolódó bírósági gyakorlat részletes bemutatását, a pertaktikát és a cselekvési terveket.

Mivel senki nem rendelkezik jog minden területére kiterjedő tudással, ezért fontosnak tartom elmondani, hogy kizárólag abban az esetben tud kiépülni a bizalom és tud egy jogi tanácsadás mindkettőnk számára értékes lenni, amennyiben rendelkezem az adott jogi terület mindenre kiterjedő, részletes ismeretével. Ezt természetesen már a telefonos megkeresés során közlöm az ügyfelemmel.

Közös megegyezéses válás, házasság felbontása egyezség alapján

    • ha a felek valamennyi járulékos kérdésben meg tudnak egyezni:
      • házasság felbontása
      • utolsó közös lakás használata
      • tartásdíj
      • kapcsolattartás
      • szülői felügyeleti jog/gyermekelhelyezés
    • kiskorú gyermek hiányában, akár az első tárgyaláson is felbontható a házasság
    • kiskorú gyermek esetén a második tárgyaláson lehetséges a válás kimondása

Válás, házassági bontóper, válóper esetében történő családjogi ügyvédi tanácsadás a következő területek fedi le:

  • az ügy előzményének feltárása, az ügyfél házassági vagyonjogi és családjogi helyzetének felmérése
  • élettársi életközösség kezdő időpontjának és végének meghatározása, ugyanis vagyonjogi szempontból ennek van jelentősége
  • annak felmérése, hogy van-e lehetőség egyezség megkötésére, és ezzel az eljárás gyors és hatékony lezárására
  • amennyiben nincs kilátás az egyezségre, úgy a perstratégia kialakítása

A tényállásos bontás, válóper vagy köznapibb megfogalmazásban a nehéz és problémás válás

  • tényállásos bontásra, válóperre akkor van szükség, amikor a feleknek nem sikerül egyezséget kötniük
  • akarategyezség hiánya esetén (vitás esetekben, ha valamelyik fél nem akar válni)

Szülői felügyeleti jogok rendezése, gyermekelhelyezés

  • korábbi szabályozás esetében gyermekelhelyezésről beszéltünk, a legújabb szabályozás szerint már azt kell rendezni, hogy a szülői felügyeleti jogokat ki gyakorolja
  • közös szülői felügyeleti jog lehetőségének vizsgálata
    • amennyiben a szülők meg tudnak egyezni, úgy közösen gyakorolhatják a szülői felügyeleti jogokat

A házastársi közös vagyon megszüntetése, a vagyonmegosztással kapcsolatos kérdések

  • annak tisztázása, hogy mi tartozik a házastársi közös vagyonba és a házastársi különvagyon
  • mikortól számítjuk a házastársi vagyonközösséget
  • mikor kerülhet sor vagyonmegosztásra
    • perben (bíróság által jóváhagyott egyezséggel)
    • peren kívüli megállapodás lehetőségével

Élettársak vonatkozásában felmerülő családjogi kérdések

  • élettársi kapcsolat létrejötte és megszűnése
  • élettársi vagyonközösség megszüntetése, a különböző vagyonelemek, hitelek kérdésének tisztázása
  • élettársi vagyonjogi szerződés
  • élettársi tartás, tartásra való érdemtelenség
  • a tartás sorrendje az élettárs és a házastárs között
  • élettársak közös jogcíme alapján lakott lakás használatának rendezése

Milyen hatásai, jogkövetkezményei vannak egy házasság vagy élettársi közösség felbontásának az ítélet jogerőre emelkedését követően

  • új házasság megkötésének lehetősége
  • örökléssel összefüggő haszonélvezeti jog (özvegyi jog) megszűnése
  • az apai vélelem megszűnik, akkor és amennyiben az ítélet jogerőre emelkedik, ez alól csak akkor van kivétel, amennyiben a gyermek fogantatásának ideje még ezen időpont előttire esik

A teljeskörű jogi tanácsadáson és a vonatkozó jogszabályok ismertetésén túl egy családjogi ügyvéd a megbízásával összefüggésben vállalja:

A szükséges okiratok teljeskörű megszerkesztését, legyen szó közös megegyezéses válásról vagy tényállásos bontóperről:

  • megszerkeszti, előkészíti és ellenjegyzéssel ellátja a felek közös megegyezését jelentő megállapodást
  • szakszerű megfogalmazást követően elkészíti a válókeresethez szükséges dokumentumokat.

Élettársi vagy házassági vagyonjogi megállapodás összefüggésben:

  • megszerkeszti az élettársi vagyonjogi szerződést és ügyvédi ellenjegyzéssel látja el

Családi jogállással összefüggő okiratszerkesztés (örökbefogadás, apasági vélelem, lemondó nyilatkozat, gyámnevező nyilatkozat) és ügyvédi képviselete.

Teljes ügyvédi képviselet ellátása bíróságok és más joghatóságok előtt.

Az ügyvéd megbízása a megbízási szerződésben foglaltak teljesüléséig, jellemzően a jogerős ítélet megszületéséig tart.

Összefoglalva a mai magyar jogrendszerben két módja lehetséges egy házasság felbontásának:

  • történhet közös megegyezéssel,
  • illetve a közös megegyezés hiányában marad a tényállásos bontóper.

A továbbiakban mindkettőről részletesebben írok, kibővítve több, mindenki számára fontos témakörrel.

A közös megegyezéssel történő válás jogilag erősen körbebástyázott, ezért előírás, hogy milyen kérdésekben kötelező a két félnek mindenképpen megegyeznie. Mindemellett a Bíróság legfeljebb két tárgyalást tart abban az esetben, ha van kiskorú gyermek és amennyiben rendelkezésre áll a megállapodás, azonban gyermek hiányában már az első tárgyaláson felbonthatják a házasságot. A legfontosabb azonban, hogy az eljárás során az érintetteknek nem kell felelni a kapcsolatukat érintő érzékeny kérdésekre. Az ilyen típusú válás során az ügyvéd szerepe elsősorban a mindkét fél számára megfelelő egyezség létrehozására és a megállapodás írásba foglalására terjed. Természetesen a feleknek bármikor lehetősége van az eljárás folyamán egyezséget kötni, nem csupán az első tárgyaláson tehetik ezt meg.

Főszabály szerint, amennyiben van közös kiskorú gyermek, a következőkben kell mindenképpen megállapodni:

  • szülői felügyeleti jog gyakorlása (kinél legyen a gyermek)
  • a külön élő szülő és gyermeke közötti kapcsolattartás
  • gyermektartás.

Az előbb említetteteken túl a jogszabály még előírja, hogy a felek megegyezzenek:

  • az utolsó közös lakás használatában
  • és amennyiben szükséges a házastársi tartás vonatkozásában.

Az ilyen típusú ügyek esetében, mivel a felek nem jutottak közös megegyezésre, a bíróság fogja teljes körűen felderíteni a tényállást bontóper keretében.

Milyen következményekkel jár egy válóper tényállásos bontóperré válása?

  • miután a Bíróság igyekszik teljes körűen feltárni az események láncolatát, előfordulhat, hogy érzékeny kérdésekre kell válaszolnunk
  • a jellemzően nem békés válás következményét, amennyiben vannak közös gyermekeik, ők fogják a legjobban elszenvedni
  • elhúzódó, gyakran hosszú évekig tartó jogi procedúra
  • megnövekedett ügyvédi költségekkel, bírósági eljárási illetékkel (a vitatott vagyoni érték 6%-a) kell számolni

Itt szeretném felhívni különösen a figyelmet egy tapasztalt válóperes ügyvéd segítségének igénybevételére, ami nem csak azért fontos mert képes szakszerűen beadványokat megfogalmazni, illetve a tárgyaláson eljárni, de leginkább azért mert hosszútávon jóval többet spórolhat általa, mint amit munkadíjra kifizet. Különösen igaz ez egy elhúzódó eljárás esetén.

Mivel a családjog az egyik szakterületem ezért nap, mint nap találkozok tényállásos ügyekkel, amik nagyon megviselik mindkét felet nem csak anyagi, de leginkább lelki szempontból. Az ilyen esetek leginkább akkor kerülhetőek el, ha a felek a kapcsolatuk fennállása során megegyeznek a vagyont illetően és vagyonjogi szerződést kötnek.

Így, ha mégis válásra kerülne a sor (a Magyarországi statisztikák szerint, minden harmadik házasság válással végződik) a valóper a lehető leggyorsabban és legkevésbé fájdalmasan zajlik le és akár a későbbiekben egy normális, emberi viszonyhoz is vezethet.

A legolcsóbb válás a házassági vagy élettársi vagyonjogi szerződés a későbbi hosszas pereskedés elkerülése érdekében.

Amennyiben külföldön élő magyar és szeretne elválni, úgy magyar bíróság előtt is kezdeményezheti a házasság felbontása iránti eljárást, ugyanis állampolgárság alapján a magyar bíróság eljárhat az ügyben.

Ilyen esetekben – különösen ha közös megegyezéssel történik a válás – vállalom az eljárás gyors és rugalmas ügyintézését, melynek során csak a tárgyalásokra kell Magyarországra utaznia, a meghatalmazás aláírásánál lehetőség van a lakóhelye szerinti magyar konzul előtt történő aláírására (konzuli hitelesítési záradék/apostille), az első konzultáció lebonyolítására pedig whatsapp-on/skype-on/viber-en/facetime-on keresztül is sor kerülhet.

Amennyiben közös megegyezéssel történik a válás és közös kiskorú gyermekkel nem rendelkeznek, akkor egy tárgyalás, ha közös kiskorú gyermekkel rendelkeznek, akkor két tárgyalás tartásával fel tudja bontani a bíróság a házasságukat, ha az ügyvédi közreműködésemet igénybe veszi.

Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK)

Azaz a leggyakoribb kérdések, amik felmerülnek egy válóperes ügyvédi megbízás előtt, családjogi konzultáció során, a házasság felbontásával, kapcsolattartással (láthatás), gyerektartással, házassági, élettársi vagyonjoggal és vagyonmegosztással, illetve a közös és különvagyonnal kapcsolatban.

Ptk. 4:20. § [A házasság megszűnésének esetei]

(1) A házasság megszűnik

  1. a) az egyik házastárs halálával;
  2. b) bírósági felbontással.

(2) A házasságot a másik házastárs újabb házasságkötése esetén akkor is megszűntnek kell tekinteni, ha a házastárs halálára vonatkozó anyakönyvi bejegyzés, a halál tényét megállapító vagy a holtnak nyilvánító bírósági határozat hatálya az újabb házasságkötést követően megdől, feltéve, hogy az újabb házasságkötéskor egyik házasuló sem tudta, hogy a halál nem következett be.

(3) A házasság megszűnése időpontjának az (1) bekezdés a) pontja és a (2) bekezdés esetén azt a napot kell tekinteni, amelyet a halotti anyakönyvi bejegyzés vagy a bírósági határozat a halál napjaként feltüntet. A házasság az (1) bekezdés b) pontja esetén a házasságot felbontó ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg.

Ptk. 4:28. § [Névviselés a házasság megszűnése vagy érvénytelenségének megállapítása után]

(1) A házasság megszűnése vagy érvénytelenségének megállapítása után a volt házastársak a házasság fennállása alatt viselt nevet viselik tovább. Ha ettől valamelyikük el kíván térni, a házasság felbontása vagy érvénytelenségének megállapítása után az anyakönyvvezetőnek bejelentheti. Ebben az esetben sem viselheti a volt feleség a volt férje nevét a házasságra utaló toldással, ha azt a házasság fennállása alatt nem viselte.

(2) A bíróság a volt férj kérelmére eltilthatja a volt feleséget a házasságra utaló toldást tartalmazó névviselésétől, ha a feleséget szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélték.

(3) Újabb házasságkötés esetén a feleség, illetve a férj a korábbi házasság alatt viselt közös házassági nevet tovább viselheti, azzal az eltéréssel, hogy a feleség a volt férje nevét a házasságra utaló toldással nem viselheti, és ez a joga akkor sem éled fel, ha újabb házassága megszűnt.

Ez egy téves közhiedelem, ugyanis sem 5, sem 10, sem 15 év után nem válik minden közös vagyonná. Kizárólag az a vagyontárgy válik közös vagyonná ötévi házassági életközösség után, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép.

Ptk. 4:53. § [A vagyonközösség megszűnése]

A vagyonközösség megszűnik, ha

  1. a) a házastársak házassági vagyonjogi szerződésben a vagyonközösséget a jövőre nézve kizárják;
  2. b) a bíróság azt a házassági életközösség fennállása alatt megszünteti; vagy
  3. c) a házassági életközösség megszűnik.

Ptk. 4:60. § [A közös vagyoni hányad értéke és kiadása]

(1) A közös vagyonból a házastársat megillető hányadot a vagyonközösség megszűnésekor fennállt állapot és érték szerint kell megállapítani. A vagyonközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben bekövetkezett értékváltozást figyelembe kell venni, kivéve, ha az az egyik házastárs magatartásának az eredménye.

(2) A vagyonközösséghez tartozó közös tulajdoni tárgyak megosztására a közös tulajdon megszüntetésének szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy természetbeni megosztásnak akkor sincs helye, ha azt bármelyik házastárs kellő indokkal ellenzi.

(3) A vagyonközösségben lévő jogok és követelések megosztására a (2) bekezdésben foglalt szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

Ptk. 4:76. § [A házastársi közös lakás]

(1) Házastársi közös lakás az a lakás, amelyben a házastársak egyikük vagy mindkettőjük tulajdonjoga, haszonélvezeti joga vagy bérleti joga alapján együtt laknak.

(2) A házastársak kiskorú gyermekének lakáshasználatát a házastársi közös lakásban kell biztosítani.

(3) E fejezet alkalmazásában lakáshasználatra jogosult a lakásra kizárólagos jogcímmel rendelkező házastárs kiskorú gyermeke is.

4:77. § [A közös lakással való rendelkezés korlátai]

(1) A házastársak közös jogcíme alapján lakott lakás használatáról az életközösség fennállása alatt, és annak megszűnésétől a lakáshasználat rendezéséig a házastárs a házastársával együttesen vagy házastársa hozzájárulásával rendelkezhet. A hozzájárulást vélelmezni nem lehet.

(2) A házasság felbontása vagy a házassági életközösség megszűnése önmagában nem szünteti meg annak a házastársnak a használati jogát, aki a lakást a másik házastárs jogcíme folytán használja.

(3) A házastárs az életközösség fennállása alatt, és annak megszűnésétől a lakáshasználat rendezéséig a kizárólagos jogcíme alapján használt lakással sem rendelkezhet házastársa hozzájárulása nélkül olyan módon, amely házastársának vagy a lakásban lakó kiskorú gyermeknek a lakáshasználatát hátrányosan érintené.

4:78. § [A lakáshasználat előzetes szerződéses rendezése]

(1) A házasulók vagy a házastársak a házastársi közös lakás használatát a házasság felbontása vagy az életközösség megszűnése esetére előzetesen szerződéssel rendezhetik. A szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták.

(2) A szerződés hatálya az annak megkötésekor meglévő lakás helyébe lépett közös lakásra akkor terjed ki, ha a szerződés így rendelkezik.

(3) A felek a közös lakás használatáról házassági vagyonjogi szerződésben is rendelkezhetnek.

Ilyen esetben a jogszabály alapján a házastársa lesz a gyermek hivatalos édesapja, azonban lehetőség van egyszerűsített (nemperes eljárásban) az apasági vélelem megdöntésére. Nincs szükség ugyanis az apaság vélelmének megdöntése iránti perindításra, ha az apaság vélelme az anya házassága alapján áll fenn, a házastársak életközössége legalább háromszáz napja megszűnt, és az a férfi, akitől a gyermek ténylegesen származik, a gyermeket teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal a magáénak kívánja elismerni.

4:170. § [A szülői felügyelet gyakorlásának és a gyermek elhelyezésének megváltoztatása]

(1) A szülői felügyelet gyakorlásának és a gyermek harmadik személynél történő elhelyezésének megváltoztatása a bíróságtól akkor kérhető, ha azok a körülmények, amelyeken a szülők megállapodása vagy a bíróság döntése alapult, utóbb lényegesen módosultak, és ennek következtében a megváltoztatás a gyermek érdekében áll. Nem hivatkozhat a körülmények megváltozása folytán a gyermek érdekére az a szülő, aki a változást felróható magatartásával maga idézte elő, így különösen, ha a gyermeket jogosulatlanul vette magához vagy tartja magánál.

(2) Ha a közös szülői felügyelet gyakorlása során a szülők már nem tudnak együttműködni, a közös szülői felügyeletet a bíróság bármelyik szülő kérelmére megszünteti.

Illetékesség

Pp. 277. § (1)

(2) A házassági perre az a bíróság is illetékes, amelynek területén a házastársak utolsó közös lakóhelye volt.

(3) Ha a házassági pernek sem a 29. §, sem a jelen § alapján nem volna illetékes belföldi bírósága, a perre a Pesti Központi Kerületi Bíróság illetékes.

(4) Ha házassági per van folyamatban, kizárólag annak bírósága előtt indítható az ugyanarra a házasságra vonatkozó újabb házassági per és házassági vagyonjogi per.

Ptk. 4:21. § [A házasság felbontása]

(1) A bíróság a házasságot bármelyik házastárs kérelmére felbontja, ha az teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. A házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlása állapítható meg különösen abban az esetben, ha a házastársak között az életközösség megszűnt, és annak helyreállítására – az életközösség megszűnéséhez vezető folyamat, illetve a különélés időtartama alapján – nincs kilátás.

(2) A bíróság a házasságot az (1) bekezdésben foglalt körülmények vizsgálata nélkül bontja fel, ha azt a házastársak végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes megegyezésük alapján közösen kérik.

(3) A házasságnak a (2) bekezdés szerinti felbontására akkor van lehetőség, ha a házastársak a közös gyermek tekintetében a szülői felügyelet gyakorlása, a különélő szülő és a gyermek közötti kapcsolattartás, a gyermek tartása, a házastársi közös lakás használata, valamint – ez iránti igény esetén – a házastársi tartás kérdésében megegyeztek, és perbeli egyezségüket a bíróság jóváhagyta.

(4) Ha a házastársak közös szülői felügyeletben állapodnak meg, a kapcsolattartás kérdésében nem kell megegyezniük, a gyermek lakóhelyét azonban meg kell határozniuk.

(5) A házasság felbontásánál a közös gyermek érdekét figyelembe kell venni.

(6) A szülői felügyelet gyakorlásának, a szülő és a gyermek közötti kapcsolattartásnak és a gyermek tartásának rendezése során a gyermek érdekének kell elsődlegesen érvényesülnie.

Ptk. 4:29. § [A tartásra való jogosultság]

(1) A házassági életközösség megszűnése esetén házastársától, a házasság felbontása esetén volt házastársától tartást követelhet az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani.

(2) Ha a házastárs vagy a volt házastárs a tartásra a házassági életközösség megszűnését követő öt év eltelte után válik rászorulttá, tartást különös méltánylást érdemlő esetben követelhet.

(3) Ha a házastársak között az életközösség egy évnél rövidebb ideig állt fenn és a házasságból gyermek nem született, a volt házastársat rászorultsága esetén az életközösség időtartamával egyező időre illeti meg a tartás. A bíróság különös méltánylást érdemlő esetben a tartást ennél hosszabb időre is elrendelheti.

4:30. § [A tartásra való érdemtelenség]

(1) Érdemtelen a tartásra az a házastárs vagy volt házastárs:

  1. a) akinek súlyosan kifogásolható magatartása vagy életvitele járult hozzá alapvetően a házasság teljes és helyrehozhatatlan megromlásához; vagy
  2. b) aki a házassági életközösség megszűnését követően házastársának, volt házastársának vagy vele együtt élő hozzátartozójának érdekeit durván sértő magatartást tanúsított.

(2) Az érdemtelenség elbírálásánál az arra hivatkozó házastárs vagy volt házastárs magatartását figyelembe kell venni.

4:31. § [A tartási képesség]

Nem köteles házastársát eltartani az, aki ezáltal a saját szükséges tartását vagy gyermekének tartását veszélyeztetné.

Nem, a tartásdíj fizetési kötelezettség olyan törvényi kivétel, amely alapján a házastárstól is lehet követelni a tartozást, illetve a tartásdíj megállapításánál az új házastárs jövedelme is számít a tartásdíj mértékének megállapításakor.

Ptk. 4:57. § [A közös vagyon megosztása]

(1) A vagyonközösség megszűnése esetén bármelyik házastárs igényelheti a közös vagyon megosztását. Ha a házasság a házastárs halálával szűnt meg, ez a jog az örököst is megilleti.

(2) Ha a házastársak a házastársi közös vagyont szerződéssel osztják meg, a szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a közös vagyonhoz tartozó ingók megosztására, ha a megosztást végrehajtották.

(3) Ha a házastársak között nem jött létre szerződés a közös vagyon megosztása tárgyában, vagy az nem terjed ki a vagyonközösség megszűnéséhez kapcsolódó valamennyi igényre, a házastársi közös vagyon megosztását és a rendezetlenül maradt igények elbírálását a bíróságtól lehet kérni.

Ptk. 4:63. § [A házassági vagyonjogi szerződés tartalma]

(1) Házassági vagyonjogi szerződésben a házasulók és a házastársak maguk határozhatják meg azt a vagyonjogi rendszert, amelyet a házastársi vagyonközösség helyett a szerződésben meghatározott időponttól életközösségük időtartama alatt a vagyoni viszonyaikra alkalmazni kell.

(2) A felek a házassági vagyonjogi szerződésben vagyonuk meghatározott részei tekintetében különböző vagyonjogi rendszereket köthetnek ki, és eltérhetnek a törvényes vagy a választott vagyonjogi rendszerek szabályaitól is, ha az eltérést e törvény nem tiltja.

A házassági vagyonjogi szerződés akkor érvényes, ha közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalták.

Amennyiben a kiskorú gyermek megfelelő lakáshoz fűződő jogát súlyosan sérti a szerződés rendelkezése, a bíróság a házasság felbontása vagy az életközösség megszűnése esetén a gyermek érdekében a házastársi közös lakás használatát a szerződésben foglaltaktól eltérően rendezheti. Tehát bíróság dönthet úgy, hogy nem kell a szerződés kikötését alkalmazni.

Ptk. 4:164. § [A szülői felügyelet közös gyakorlása]

(1) A szülői felügyeletet a szülők – megállapodásuk vagy a gyámhatóság vagy a bíróság eltérő rendelkezése hiányában – közösen gyakorolják akkor is, ha már nem élnek együtt.

(2) A különélő szülőknek a közös szülői felügyelet gyakorlása során biztosítaniuk kell gyermekük kiegyensúlyozott életvitelét.

(3) Azonnali intézkedést igénylő esetben a szülő a gyermek érdekében – a másik szülő késedelem nélkül történő értesítése mellett – közös szülői felügyelet esetén is önállóan dönthet.

4:165. § [A különélő szülők megállapodása a felügyeleti jogok megosztásáról és a közös szülői felügyeletről]

(1) A különélő szülők a szülői felügyelettel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket egymás között megoszthatják, és megállapodhatnak abban is, hogy a szülői felügyeletet az egyikük gyakorolja. A szülők erre irányuló megállapodására utal, ha a gyermek hosszabb ideje háborítatlanul egyikük háztartásában nevelkedik.

(2) A házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti perben a szülők közös kérelmére a bíróság – a gyermek érdekét mérlegelve – a szülők közös szülői felügyeletre és ezzel összefüggésben a gyermek lakóhelyére vagy a szülői felügyelet (1) bekezdés szerinti rendezésére vonatkozó egyezségét jóváhagyja, vagy arról ítélettel határoz.

4:166. § [Döntés a közös szülői felügyelet gyakorlásával összefüggő vitában]

Ha a közös szülői felügyelet gyakorlása során a szülők valamely kérdésben nem tudnak megállapodni – a lelkiismereti és vallásszabadság körébe tartozó kérdés kivételével – a gyámhatóság dönt.

4:181. § [A kapcsolattartás rendezése]

(1) A kapcsolattartásról a házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti perben a szülők egyezséget köthetnek; egyezségük hiányában a kapcsolattartásról – kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból – a bíróság dönt. Ha házassági vagy a szülői felügyelet rendezése iránti per nincs folyamatban, a kapcsolattartásról a szülők megegyezésének hiányában a gyámhatóság dönt. A döntés előtt az érdekelteket és az ítélőképessége birtokában lévő gyermeket meg kell hallgatni.

(2) A kapcsolattartásról a bíróság vagy a gyámhatóság a gyermek korának, egészségi állapotának, életkörülményeinek, a szülők személyes körülményeinek és az ítélőképessége birtokában lévő gyermek véleményének figyelembevételével rendelkezik.

(3) A kapcsolattartásra vonatkozó határozatban rendelkezni kell a kapcsolattartás gyakoriságáról, időtartamáról, folyamatos vagy időszakos voltáról, arról, hogy felügyelt kapcsolattartásra kerül-e sor, továbbá a gyermek átadásának és visszaadásának helyéről, idejéről és módjáról, a kapcsolattartás elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettségről és az elmaradt kapcsolattartás pótlásáról.

(4) Ha a kapcsolattartás kérdésében a bíróság döntött, a kapcsolattartás megváltoztatását a határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül a bíróságtól lehet kérni.

Ptk. 4:23. § [A házasság felbontása iránti per megindítása; a bontás hatálya]

(1) A házasság felbontása iránt a pert a házastársnak a másik házastárs ellen, személyesen kell megindítania.

(2) Törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül indíthat pert az a házastárs is, aki cselekvőképességében a perindítás tekintetében részlegesen korlátozott.

(3) Ha a házastárs cselekvőképtelen, a pert nevében a gyámhatóság hozzájárulásával törvényes képviselője indíthatja meg.

(4) A házasságot felbontó ítélet mindenkivel szemben hatályos.

Törvényes vagyonjogi rendszer esetén (tehát amennyiben a felek szerződésben eltérően nem rendelkeztek) az életközösség kezdetétől áll fenn a házastársi vagyonközösség, ha a házastársak a házasságkötés előtt élettársakként éltek együtt. A házasság megkötésével az életközösség létrejöttét vélelmezni kell.

Az életközösség átmeneti megszakadása a törvényes vagy a szerződésben kikötött vagyonjogi rendszer folyamatosságát nem érinti, kivéve, ha a felek között vagyonmegosztásra került sor.

Mi tartozik a házastársak közös vagyonába?

Ptk. 4:37. § [A házastársi közös vagyon]

(1) Házastársi vagyonközösség esetén a házastársak közös vagyonába tartoznak azok a vagyontárgyak, amelyeket a házastársak a vagyonközösség fennállása alatt együtt vagy külön szereznek.

(2) A házastársak közös vagyonába tartoznak a közös vagyontárgyak terhei és – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – közösen viselik a bármelyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt vállalt kötelezettségből eredő tartozásokat.

(3) A házastársi közös vagyon a házastársakat osztatlanul, egyenlő arányban illeti meg.

(4) Nem tartoznak a közös vagyonba azok a vagyontárgyak, terhek és tartozások, amelyek különvagyonnak minősülnek.

Mi tartozik a házastársak külön vagyonába?

Ptk. 4:38. § [A házastárs különvagyona]

(1) A házastárs különvagyonához tartozik

  1. a) a házastársi vagyonközösség létrejöttekor meglévő vagyontárgy;
  2. b) a házastársi vagyonközösség fennállása alatt általa örökölt vagy részére ajándékozott vagyontárgy és részére nyújtott ingyenes juttatás;
  3. c) a házastársat mint a szellemi tulajdon létrehozóját megillető vagyoni jog, kivéve a vagyonközösség fennállása alatt esedékes díjat;
  4. d) a személyét ért sérelemért kapott juttatás;
  5. e) a személyes használatára szolgáló szokásos mértékű vagyontárgy; továbbá
  6. f) a különvagyona értékén szerzett vagyontárgy és a különvagyona helyébe lépő érték.

(2) A különvagyonnak az a haszna, amely a házassági életközösség fennállása alatt a kezelési, fenntartási költségek és a terhek levonása után fennmarad, közös vagyon.

A Ptk 4:40. § nevesíti a közös vagyonhoz tartozás vélelmét, azaz, ha a törvény eltérően nem rendelkezik, a vagyonközösség fennállása alatt a házastársak vagyonában meglévő vagyontárgyakról azt kell vélelmezni, hogy azok a közös vagyonhoz tartoznak. Ezzel szemben van helye ellenbizonyításnak (megdönthető a vélelem).

Ptk. 4:59. § [A közös vagyon és a különvagyon közötti megtérítési igények]

(1) A közös vagyon megosztása során igényelni lehet a közös vagyonból a különvagyonra, a különvagyonból a közös vagyonra és az egyik házastárs különvagyonából a másik házastárs különvagyonára történő ráfordítások és a másik vagyonból teljesített tartozások megtérítését. A megtérítési igények elszámolására a vagyoni hányad értékének megállapítására vonatkozó rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell.

(2) A közös életvitel körében elhasznált vagy felélt különvagyon megtérítésének kivételesen van helye.

(3) Nincs helye megtérítésnek, ha arról a házastárs lemondott. A lemondás nincs alakszerűséghez kötve, de ezt annak a házastársnak kell bizonyítania, aki a lemondásra hivatkozik.

(4) Ingatlan jelentős és tartós értéknövekedését eredményező ráfordítás ellenében a megtérítésre jogosult házastárs az ingatlan értéknövekedésének megfelelő tulajdoni hányadra is igényt tarthat.

(5) A hiányzó közös vagyon, illetve különvagyon megtérítésének nincs helye, ha a vagyonközösség megszűnésekor nincs közös vagyon és a megtérítésre köteles félnek különvagyona sincs.

Ptk. 4:74. § [A szerződés megszűnésének esetei]

(1) A házassági vagyonjogi szerződést az életközösség megkezdése előtt a felek felbonthatják, vagy attól bármelyikük elállhat. A házassági életközösség fennállása alatt a felek a szerződést a jövőre nézve szüntethetik meg.

(2) A házassági vagyonjogi szerződés megszűnik akkor is, ha

  1. a) a bíróság az e törvényben meghatározott esetben megszünteti; vagy
  2. b) megszűnik a házassági életközösség, kivéve, ha arra valamelyik házastárs halála folytán kerül sor, és a szerződés a házastársak közös végrendeleteként hatályosulhat.

(3) Ha a szerződés a felek közös megegyezése vagy egyiküknek a szerződésben biztosított felmondási joga folytán szűnik meg, a megszűnés időpontjától az életközösség fennállása alatt a házastársak vagyoni viszonyaira a házastársi vagyonközösség szabályait kell alkalmazni.

(4) A szerződés megszűnése harmadik személlyel szemben attól az időponttól hatályos, amikor a szerződést a nyilvántartásból törlik vagy a harmadik személy a szerződés megszűnéséről tudomást szerez.

Ptk. 4:86. § [Az élettársi tartásra való jogosultság]

(1) Az életközösség megszűnése esetén volt élettársától tartást követelhet az, aki magát önhibáján kívül nem képes eltartani, feltéve, hogy az életközösség legalább egy évig fennállt és az élettársak kapcsolatából gyermek született.

(2) Ha a volt élettárs a tartásra az életközösség megszűnését követő egy év eltelte után válik rászorulttá, volt élettársától tartást különös méltánylást érdemlő esetben követelhet.

4:167. § [A szülői felügyelet gyakorlásának bírósági rendezése]

(1) A különélő szülők megállapodásának hiányában – kérelemre vagy a gyermek érdekében hivatalból – a bíróság dönt arról, hogy a szülői felügyeletet melyik szülő gyakorolja.

(2) A bíróság a döntés során azt mérlegeli, hogy a gyermek testi, szellemi és erkölcsi fejlődése miként biztosítható a legkedvezőbben.

4:168. § [A különélő szülő feljogosítása egyes szülői felügyeleti jogok gyakorlására]

(1) Ha a bíróság a szülői felügyelet gyakorlására az egyik szülőt jogosítja fel, a gyermekétől különélő szülő a szülői felügyeleti jogokat a gyermek sorsát érintő lényeges kérdések kivételével nem gyakorolhatja.

(2) A bíróság a gyermekétől különélő szülőt feljogosíthatja a gyermek gondozásával, nevelésével összefüggő egyes feladatok ellátására, és kivételesen a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviselet teljes körű vagy részleges gyakorlására. Ha a gyermek érdekei megkívánják, a gyermek sorsát érintő valamely lényeges kérdésben való döntés jogát a bíróság korlátozhatja vagy megvonhatja.

A kiskorú gyermek törvényi vélelem alapján tartásra szorul, ez a vélelem a gyermek nagykorúságának betöltése után is – legfeljebb a 20. életévének betöltéséig – érvényesül, ha a gyermek középfokú iskolai tanulmányokat folytat.

A gyermek 25. életévig, amennyiben továbbtanul, jogosult tartásdíjra, rendkívül indokolt esetben pedig a gyermek 25. életévét követően is igényelhető tartásdíj.

A gyermektartásdíj meghatározása során figyelembe kell venni:

  1. a) a gyermek indokolt szükségleteit;
  2. b) mindkét szülő jövedelmi viszonyait és vagyoni helyzetét;
  3. c) a szülők háztartásában eltartott más – saját, mostoha vagy nevelt – gyermeket és azokat a gyermekeket, akikkel szemben a szülőket tartási kötelezettség terheli;
  4. d) a gyermek saját jövedelmét; és
  5. e) a gyermeknek és rá tekintettel az őt nevelő szülőnek juttatott gyermekvédelmi, családtámogatási, társadalombiztosítási és szociális ellátásokat.

A gyermek indokolt szükségletei körébe tartoznak a megélhetéséhez, egészségügyi ellátásához, neveléséhez és taníttatásához szükséges rendszeres kiadások. Ha a gyermek érdekében olyan rendkívüli kiadás szükséges, amelynek fedezését a tartásdíj kellő előrelátás mellett sem biztosítja, a tartásra kötelezett e rendkívüli kiadás arányos részét is köteles megtéríteni.

A tartásdíj összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének tizenöt-huszonöt százalékában kell meghatározni. Az átlagos jövedelem megállapításánál rendszerint a kötelezettnek a kereset megindítását megelőző egy évi összes jövedelmére figyelemmel kell lenni.

CSALÁDJOGI TANÁCSADÁSRA VAN SZÜKSÉGE?

KÉRDEZEK