Jogi képviselet, polgári per, peres ügyvéd Budapest
Sokszor előfordul, hogy vitás ügyekbe vagy akár perrel végződő ügyekbe keveredünk és ilyen esetekben szükség van egy olyan ügyvédre, aki teljes mértékben el tudja látni az ügyfél jogi képviseletét, biztosítja érdekei védelmét, eljár a nevében, megteszi a szükséges nyilatkozatokat egy bírósági eljárás során a járásbíróságok és törvényszékek, ítélőtáblák és a Kúria (korábban Legfelsőbb Bíróság) előtt is, az eljárási cselekményeket szakszerűen végrehajtja, illetve képviseli állami és önkormányzati hatóságok előtt, legyen szó peres vagy nem peres eljárásokról.
Vannak olyan esetek, amikor a peres eljárás hatékony ügyvédi közbenjárással egyezséggel lezárható, azonban vannak olyan esetek is, amikor éppen a határozott és kemény ügyvédi fellépés vezet célra a per folyamán.
A peres képviselet ellátása során, nem csak a hagyományos megoldásokat veszek figyelembe, de adott esetben igyekszem innovatív és a hagyományostól eltérő jogi megoldásokat is alkalmazom.
Fontosnak tartom, hogy Ügyfelem képviseletét úgy lássam el, hogy folyamatosan tájékoztatom az eljárásról, és mint érintett is értse, hogy miről szól az ügye, és ezt számára érthetően elmagyarázzam.
A Polgári perrendtartásról szóló törvény a következőket írja elő:
Kötelező jogi képviselet igénybevétele:
- az Ítélőtábla előtti eljárásban, ha a fellebbezés az ítéletre vagy az ügy érdemére vonatkozik
- Kúria előtti eljárásban
- sok esetben a Törvényszék előtti elsőfokú eljárásokban
- Cégbíróság előtti eljárásokban
- egyes nemperes eljárásokban ahol kötelező az elektronikus úton történő kapcsolattartás a bírósággal (pl. alapítványok, egyéb társadalmi szervezetek)
- csőd- és felszámolási eljárás esetén
Ugyan kötelezően csak a fenti eljárásokban szükséges ügyvéd közreműködése, azonban minden ügyben javasolt a hatékony jogi közreműködés igénybevétele, mivel egy tapasztalt ügyvéd már előre felépíti a pertaktikát, amit az eljárás folyamán képvisel, és akár egy sakkjátszmánál, előre gondolkodik nem csupán a következő, de a későbbi szükséges lépésekben is, és ennek megfelelően jár el. Emellett az ügyfeleknek nem a megszokott hétköznapi terepe a tárgyalóterem, míg egy ügyvéd magabiztosan lép fel ott, és közreműködésével biztosítja, hogy ügyében minden jogi lehetőség a lehető legnagyobb hatékonysággal legyen kihasználva, illetve a per okozta stresszhelyzet is elkerülhető, végül jelentősen megnő az esély a per számunkra kedvező kimenetelére. Ahhoz, hogy a lehető legnagyobb jogi védelmet élvezze, szükséges, hogy miután bizonyossá válik a bírósági eljárás, mielőbb ügyvédhez forduljon, és a lehető legmagasabb színvonalú jogi képviseletben részesüljön. Amennyiben ügyvédet keres, a Kapcsolat menüpontban találja elérhetőségeimet.
Mielőtt részleteiben belemennénk az elévülési időnek és a hozzá kapcsolódó jogi fogalmaknak, először is tisztázzuk mit is értünk követelés alatt.
Követelések alatt olyan jogszerű fizetési igényeket értünk, amelyek valamilyen szerződéses viszonyból, előleg, kölcsön nyújtásából vagy jogi előírásból származnak.
Az elévülés szabályaival azért fontos tisztában lenni, mert ez határozza meg, hogy egy polgári perben van-e értelme még bírósághoz fordulni, azaz bírósági úton érvényesíthető-e még a követelésünk. Ha egy követelés elévült, akkor az már nem behajtható, és ezáltal szabadulhatunk a tehertől. Az idő múlása tehát gátat szabhat az igényérvényesítésnek.
Az elévülés, elévülési idő
Az elévülés azt jelenti, hogy egy korábban létező jogos követelés jogilag már nem érvényesíthető (elenyészik). A ma hatályos szabályozásban az általános elévülési határidő 5 év. Ez alól természetesen vannak kivételek, mint a kellékszavatossági határidő, mely 1 év (hibás teljesítés esetén), veszélyes üzemből eredő kártérítés 3 év (veszélyes üzem pl. a gépjármű), a fuvarozóval szembeni elévülési határidő 1 év, munkajogi igény 3 év alatt évül el, de találkozhatunk rövidebb elévülési idővel is, mint például a munkaviszony megszüntetésének jogellenességével kapcsolatos igény 30 nap alatt évül el. Az általános elévülési időt a Polgári törvénykönyv mondja ki, de ettől más jogszabályok eltérhetnek. Emellett a felek írásbeli szerződéssel kiköthetnek a törvényi határidőnél hosszabb vagy rövidebb elévülési időt, azonban az elévülés lehetőségét nem lehet kizárni, az ilyen megállapodás semmis. Ezen megállapodás megszerkesztéséhez erősen ajánlott ügyvéd segítségét igénybe venni, ugyanis a jogszabályoknak megfelelő megállapodással megelőzhetőek a későbbi peres eljárások.
A követelések végrehajtása esetében az elévülési idő akkor kezdődik, amikor a követelés bírósági úton végrehajthatóvá válik. Így például, ha valakit a bíróság jogerős ítéletben kötelezett egy meghatározott összeg megfizetésére, a követelés akkor lesz végrehajtható, ha a kötelezett az ítéletben foglalt határidőben önként nem teljesít. E határidő leteltét követően az ítéletben foglaltak végrehajtását bármikor kezdeményezheti a jogosult. Így a végrehajtási jog is az ítéletben foglalt teljesítési határidő leteltével kezd elévülni. Ha az ítélet végrehajtását 5 évig nem kéri a pernyertes fél, a végrehajtási jog elévül. A végrehajtási jog a végrehajtás kezdeményezése után is elévülhet, ha elévülést megszakító tényező az elévülési időn belül nem merül fel.
Fontos kivétel, hogy a tulajdoni igények nem évülnek el sosem, így ha valakinek ingatlannal kapcsolatos tulajdoni igénye van, akkor 5 éven túl is érvényesítheti igényét, azonban az eljárás indításához mindenképp javaslom az ügyvéddel való konzultálást a hatékony igényérvényesítés érdekében.
Az elévülés akkor kezdődik, amikor a követelés esedékessé válik.
Az elévülés nyugvása és megszakítása
Ha a követelést a jogosult menthető okból nem tudja érvényesíteni, az elévülés nyugszik. Ha az elévülés nyugszik, az akadály megszűnésétől számított 1 éves – 1 éves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén 3 hónapos – határidőn belül a követelés akkor is érvényesíthető, ha az elévülési idő már eltelt vagy abból egy 1 évnél – 1 éves vagy annál rövidebb elévülési idő esetén 3 hónapnál – kevesebb van hátra. Az itt meghatározott időtartam alatt az elévülés nyugvásának nincs helye, a megszakításra vonatkozó rendelkezéseket pedig azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a megszakítás következtében az 1 éves – 1 éves vagy ennél rövidebb elévülési idő esetén 3 hónapos – határidő számítása kezdődik újból.
Fontos, hogy az elévülés megszakításához már nem elegendő a fizetési felszólítás, mivel az új. Ptk. szabályai alapján már szükséges a követelés bírósági úton való érvényesítése. Azonban nem csupán a perindítás, hanem a bíróság eljárást befejező jogerős érdemi határozata is szükséges, így amennyiben jogos követelése áll fenn, úgy javaslom a kapcsolat menüpontban található elérhetőségeimen keresztül vegye fel velem a kapcsolatot a keresetlevél mielőbbi benyújtása érdekében.
Megszakítja továbbá az elévülést a csődeljárásban való bejelentés, a követelés megegyezéssel történő módosítása és az egyezség is.
Az elévülést a bíróság hivatalból nem veszi figyelembe, kizárólag erre való hivatkozás esetén vizsgálja. A teljesített szolgáltatást nem lehet visszakövetelni az elévülésre tekintettel, így amennyiben a felek nem hivatkoznak elévülésre, úgy a bíróság e miatt nem utasíthat el követelést.
Az elévülés megszakításától vagy az elévülést megszakító eljárás jogerős befejezésétől az elévülés újból kezdődik. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést a kötelem megegyezéssel való módosítása és a végrehajtási cselekmények szakítják meg.
A kártérítési jogról általában
A magyar kártérítési jog mind a szándékos, mind a gondatlan károkozás tekintetében a teljes kártérítés elvét követi. Tehát az a célja, hogy a károsult olyan helyzetbe kerüljön, mintha a kár be sem következett volna. Vannak olyan helyzetek, amikor ez nem lehetséges objektív okokból kifolyólag, úgy, mint maradandó sérülés vagy téves letartóztatás, azonban ilyenkor lehetőségünk van az elszenvedett kár pénzbeli megtérítését igényelni.
A károkat alapvetően két nagy csoportra lehet osztani:
- Vagyoni károk
Pénzben kifejezhető, többnyire vagyonban, tárgyakban bekövetkezett károsodás, elmaradt haszon, jövedelem kiesése.
Mire van szükség egy ilyen káreset bizonyításához és hogy a követelés konkrét formában is megfogalmazódjon? Elsősorban a bizonyításhoz szükséges adatokat, iratokat illetve szakértői vélemény beszerzése.
- Sérelemdíj (korábbi nem vagyoni kár)
Sérelemdíjat követelhetünk abban az esetben, amennyiben minket személyiségi jogainkban megsértettek. Fontos tudni, hogy elég önmagában a jogsértés tényét bizonyítani, a sérelem, azaz a kár bekövetkeztét nem szükséges.
A Polgári Törvénykönyv alapján a személyiségi jogok általános védelemben részesülnek, így ezek megsértése esetén perben érvényesíthetjük igényünket a jogsértővel szemben.A személyiségi jogok speciális értékkel bírnak, megsértésük miatt esetenként változó, hogy milyen anyagi jóvátételt igényelhetünk. Mind a természetes személyek, mind a jogi személyek számára biztosítja a törvény a személyiségi jogaik védelmét.
A Polgári Törvénykönyv alapján a személyiségi jogok sérelmét jelenti különösen:
- az élet, a testi épség és az egészség megsértése;
- a személyes szabadság, a magánélet, a magánlakás megsértése;
- a személy hátrányos megkülönböztetése;
- a becsület és a jóhírnév megsértése;
- a magántitokhoz és a személyes adatok védelméhez való jog megsértése;
- a névviseléshez való jog megsértése;
- a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése.
Akit személyiségi jogában megsértenek, a jogsértés ténye alapján – az elévülési időn belül, azaz 5 éven belül – az eset körülményeihez képest követelheti
- a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását;
- a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől;
- azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot;
- a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását;
- azt, hogy a jogsértő vagy jogutódja a jogsértéssel elért vagyoni előnyt engedje át javára a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint.
A személyiségi jogok megsértése esetén a személyiségi jogok megsértésével okozott vagyoni károkon túl követelhető sérelemdíj is, mely szintén felróhatóságtól függ, de ez igyekszik az elszenvedett sérelmet kompenzálni, illetve elégtételt nyújtani a sérelmet szenvedett félnek. Sérelemdíj valamennyi személyiségi jogi jogsértés esetén követelhető, mivel itt a kártérítési igénnyel szemben nem kell a kár bekövetkeztét bizonyítani, elegendő önmagában a jogsértés megtörténte.
Személyiségi jogi perek nagy számban fordulnak elő a média, közösségi média felületei által.
Milyen összegű sérelemdíjat ítél meg a bíróság?
A magyar jogrendszer nem határozza meg a sérelemdíj konkrét összegét. Nagyságát a bíróság az eset összes körülménye figyelembevételével, saját belátása szerint határozza meg.
A személyiségi jogi jogsértés megállapítása és az emiatti következmények alkalmazása peres eljárás keretében valósulhat meg.
Egyre többször találkozhatunk az üzleti életben fizetetlen számlával vagy késedelmes teljesítéssel. Ezt a problémát elsősorban egy ügyvéd, vagy végső esetben egy erre szakosodott céggel tudjuk megoldani, de mielőtt ide jutnánk fontos, hogy az összes meglévő jogi lehetőséget igénybe vegyük. Ebben tud segíteni egy követeléskezeléssel foglalkozó ügyvéd vagy felszámolási eljárásban jártas jogi szakember.
Milyen lehetősége, jogi eszközök állnak rendelkezésre a követelésbehajtás érdekében?
Ügyvédi felszólító levél
Egy ügyvédi felszólító levél általában az elsődleges módja az adós teljesítésre bírásának. Elmondható, hogy sok esetben az ügyvéd fellépése elegendő ahhoz, hogy a további lépések elkerülhetőek legyenek.
Tartozáselismerő nyilatkozat
Ez egy alternatív mód, amely csak akkor működik, ha az adós együttműködik. Habár ez nem ad alapot a végrehajtásra, mégis, amennyiben a későbbiekben peres eljárásra kerül sor, úgy a hitelező ezzel az erős bizonyítékkal tudja igazolni a követelése fennállását, amely a jelen bírói gyakorlat alapján az adósra nehezülő ellenbizonyítást követel meg. Tehát, amennyiben egy ilyen dokumentummal rendelkezünk, akkor jó eséllyel indulunk a bírósági eljárásban.
Fizetési meghagyásos eljárás
Ha az előzőkben tárgyalt módok nem vezetnek eredményre, akkor fizetési meghagyásos eljárást lehet kezdeményezni az adóssal szemben, amely átvételét követően tizenöt (15) napja van az adósnak, hogy ellentmondással éljen. Amennyiben ellentmondással él, úgy az eljárás peres eljárássá alakul és a bíróságon folytatódik. Azonban, ha mégse él ellentmondással, akkor jogerőssé és végrehajthatóvá válik a fizetési meghagyás, és megindítható az adóssal szemben a végrehajtási eljárás.
Felszámolási eljárás
A gazdasági társaság adósok esetén a felszámolási kérelem beadása (eljárás megindítása) önmagában jelentősen növeli a fizetési szándékot, ugyanis ennek elmaradása esetén megkezdődik a társaság megszüntetése, melynek következtében köteles feltűntetni a számlán, hogy felszámolás alatt áll, mely a cég hitelezői számára visszatartó erő.
Bírósági végrehajtás
Amennyiben valaki a jogerős határozat alapján fennálló fizetési kötelezettségét nem teljesíti, akkor végrehajtási eljárást kell vele szemben indítani. Jogerős határozat származhat bírósági eljárásból vagy közjegyzői okiratból. Ez utóbbi esetben a végrehajtó próbálja felderíteni az adós bárhol fellelhető vagyonát és abból kielégíteni a hitelező követelését.
Egy szerződés két esetben lehet érvénytelen, ha semmis vagy ha megtámadható. A semmisségre bárki határidő nélkül hivatkozhat, akinek ehhez jogi érdeke fűződik vagy akit erre törvény feljogosít.
Semmisnek minősül egy szerződés ha:
- jogszabályba ütközik vagy jogszabály megkerülésével kötötték
- színlelt, azaz más jogügyletet leplez
- szerződés nem felel meg az alaki követelményeknek (pl. ingatlan adásvételi szerződés ügyvédi ellenjegyzés vagy közjegyzői hitelesítés nélkül)
- nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközik (pl. pilótajátékra épülő szerződések)
- uzsorás szerződés
- fogyasztói jogot csorbító feltétel, fogyasztójog lemondó nyilatkozata
- lehetetlen szolgáltatásra irányul (pl. örök életre) vagy érthetetlen, ellentmondó kikötést tartalmaz, ez esetben az utóbbi része semmis
- pénztartozás idő előtti teljesítése fogyasztói szerződés esetén
- szerződésszegés jogkövetkezményeinek korlátozását és kizárását tartalmazza a szerződés (pl. szándékosan okozott kárért)
- a szerződésben kötbér után kamat került kikötésre
- szerződés, ami felmondási jog kizárásával köttetett
- kutatási szerződésben a jogszavatosság kizárása vagy korlátozása semmis
- utazási szerződésnél semmis a szerződés olyan kikötése, amelyet nem foglaltak írásba
- közös tulajdon megszüntetése lehetősége jogáról való lemondást tartalmaz
- elévülést kizáró megállapodás semmis
- semmis a bizományi szerződés, ha annak alapján a bizományos ingatlan tulajdonjogának a megszerzésére köteles
- felmondás jogának korlátozása vagy kizárása semmis
- bizalmi vagyonkezelő kizárólagos kedvezményezetté nevezése semmis
- a felmondási jog három évnél hosszabb időre történő kizárása a három évet meghaladó részében semmis kárbiztosítási szerződésnél
- a biztosított hozzájárulása nélkül kötött biztosítási szerződésnek a kedvezményezett kijelölését tartalmazó része semmi
- a szándékosan okozott, továbbá az emberi életet, testi épséget vagy egészséget megkárosító károkozásért való felelősséget korlátozó vagy kizáró szerződési kikötés semmis
- veszélyes üzemi felelősség kizárása vagy korlátozása semmis
- a károsulttal szemben a gyártó felelősségének korlátozása vagy kizárása semmis
- a felek eltérő megállapodásának hiányában semmis az örökhagyónak élők között vagy halála esetére az öröklési szerződéssel lekötött vagyontárgyat elidegenítő vagy megterhelő rendelkezése
- cselekvőképtelen kiskorú (14 év alatti) jognyilatkozata (nevében a törvényes képviselője járhat el)
Egy szerződés két esetben lehet érvénytelen, ha semmis vagy ha megtámadható. A semmisségre bárki határidő nélkül hivatkozhat, akinek ehhez jogi érdeke fűződik vagy akit erre törvény feljogosít.
A megtámadhatóság esetén a szerződés csak akkor lesz a megkötés időpontjától b, ha a bíróság, kérelemre, a megtámadás következtében érvénytelenné nyilvánítja. Megtámadásra a sérelmet szenvedett fél és az jogosult, akinek a megtámadáshoz jogi érdeke fűződik. A megtámadási határidő a szerződés megkötésétől számított egy év. Amennyiben azonban a jogosult menthető okból (pl. súlyos betegségben szenvedett) nem tudja érvényesíteni a megtámadáshoz való jogát, akkor az általános elévülési időn, azaz öt éven belül megteheti ezt.
A megtámadási okok:
- tévedés, erről akkor van szó, ha egy szerződés valamely lényeges körülménye tekintetében tévedésben voltunk és ezt a tévedést a másik fél okozta vagy felismerhette
- megtévesztés és jogellenes fenyegetés
- feltűnő értékaránytalanság
- tisztességtelen általános szerződési feltétel
- vállalkozások közötti szerződésnél pénztartozás teljesítésének ideje, fizetési késedelme egyoldalúan és indokolatlanul jogosult hátrányára eltérő szerződési feltételt tartalmaz
- közös tulajdonnál szótöbbséggel hozott határozat bíróság előtti megtámadása lehetséges, amennyibe az okszerű gazdálkodást vagy a kisebbségi jog érdekeit sérti
- ha a képviselő és a képviselt között érdekellentét van
Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK)
Ptk. 6:26. § [Tartozáselismerés]
Ha a kötelezett a tartozását elismeri, a tartozás jogcíme nem változik meg, de a tartozását elismerő kötelezettet terheli annak bizonyítása, hogy tartozása az elismerő jognyilatkozat megtételének időpontjában nem vagy alacsonyabb összegben állt fenn, bírósági eljárásban nem érvényesíthető követelésen vagy érvénytelen szerződésen alapult.
Egy esetleges peres eljárásban a tartozáselismerő nyilatkozat megfordítja a bizonyítási terhet, így az lesz köteles bizonyítani, hogy nem tartozik, akivel szemben ezen okirat alapján követelnek (alapesetben a hitelezőnek kell a kötelezettől követelnie és bizonyítani a tartozás fennállását).
Pp. 103. § (1) A határidőket napok, hónapok vagy évek szerint kell számítani.
(2) A napokban megállapított határidőbe a kezdőnap nem számít bele. Kezdőnap az a nap, amelyre a határidő megkezdésére okot adó cselekmény vagy egyéb körülmény (pl. kézbesítés, kihirdetés) esik.
(3) A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hó utolsó napján.
(4) Ha a határidő utolsó napja munkaszüneti napra esik, a határidő csak az azt követő legközelebbi munkanapon jár le.
(5) A határidő az utolsó nap végével jár le, a bírósághoz intézett beadvány előterjesztésére és a bíróság előtt teljesítendő cselekményre megállapított határidő azonban már a hivatali idő végével lejár.
Ha az első tárgyalást a felperes mulasztja el, és megelőzőleg nem kérte, hogy a bíróság a tárgyalást távollétében is tartsa meg, a bíróság az alperes kérelmére a pert megszünteti.
Pp. 137. § (1)Az eljárás szünetel, ha
a) a felek erre vonatkozó kölcsönös megegyezésüket akár az első tárgyalást megelőzően, akár az első fokú eljárás folyamán bármikor bejelentik, vagy
b) a felek közül bármelyik tárgyaláson egyik fél sem jelenik meg, vagy a megjelent fél az ügy tárgyalását nem kívánja, illetőleg nyilatkozatot egyáltalában nem tesz, és a távollevő felperes megelőzőleg egyik esetben sem kérte, hogy a bíróság a tárgyalást távollétében is tartsa meg, vagy
c) a felperes a megadott lakcímről nem idézhető, illetőleg ismeretlen helyre költözött, és az alperes hirdetményi idézést nem kér, vagy az ügy tárgyalását nem kívánja, illetőleg nyilatkozatot egyáltalában nem tesz, vagy
d) hirdetményi idézésnek volna helye, és a fél ezt nem kéri.
(2) A szünetelés a határidők folyását nem érinti. Bármelyik fél kérelmére az eljárást folytatni kell.
(3) Hathónapi szünetelés után a per megszűnik. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak helye nincs.
(4) A per során hozott jogerős részítélet és közbenső ítélet hatályát a per megszűnése nem érinti.
Pp. 166. § (1) Bizonyítási eszközök különösen a tanúvallomások, a szakértői vélemények, a szemlék, az okiratok és egyéb tárgyi bizonyítékok.
(2) Eskünek a perben helye nincs.
A fizetési meghagyásos eljárás a közjegyző hatáskörébe tartozó, a pénzkövetelések érvényesítésére szolgáló egyszerűsített polgári nemperes eljárás.
Az egymillió forintot meg nem haladó lejárt pénzkövetelések kizárólag fizetési meghagyás útján érvényesíthetőek, perindítás esetén a bíróság a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja.
Fizetési meghagyást nem lehet kibocsátani, ha a kötelezettnek nincs ismert belföldi idézési címe.
Nem lehet fizetési meghagyás útján érvényesíteni a követelést ha az munkaviszonyból, közalkalmazotti jogviszonyból, közszolgálati jogviszonyból, állami szolgálati jogviszonyból, szolgálati jogviszonyból, szövetkezeti tag munkaviszony jellegű jogviszonyából és a bedolgozói jogviszonyból ered.
Fizetési meghagyással szemben a kötelezett vitatása esetén, a kézbesítéstől számított 15 napon belül ellentmondás előterjesztésének van helye, mely esetben az eljárás perré alakul.
Ellentmondás hiányában a követelés jogerőssé és végrehajthatóvá válik.
Míg a tulajdonjog a saját vagyontárgyak birtoklását, használatát biztosítja, addig a kötelmi jog pedig másik tulajdonának ideiglenes vagy végleges megszerzésére nyújt jogi lehetőséget.
Pp. 111. § (1) Ha valamelyik fél meghal vagy megszűnik, az eljárás a jogutód perbelépéséig, illetve perbevonásáig (61-62. §) félbeszakad, kivéve ha a jogviszony természete miatt a jogutódlás kizárt.
(2) Ha az olyan fél, akinek a per vitelére nincs meghatalmazottja, cselekvőképességét elveszti, az eljárás mindaddig félbeszakad, míg a fél részére kirendelt törvényes képviselő személyét be nem jelentik.
(3) Ha a fél törvényes képviselője hal meg, és a törvényes képviselőnek a per vitelére nem volt meghatalmazottja, az eljárás mindaddig félbeszakad, míg a fél részére kirendelt új törvényes képviselő személyét be nem jelentik. Ugyanez áll akkor is, ha a fél törvényes képviselőjének ez a jogosultsága anélkül szűnik meg, hogy az általa képviselt fél cselekvőképessé vált volna.
(4) Ha a bíróság működése háború vagy valamely elháríthatatlan esemény miatt szünetel, vagy a féllel ilyen okból nem lehet érintkezni, az eljárás az akadály megszűnéséig félbeszakad.
(5) Ha a (2) és (3) bekezdés esetében az eljárás félbeszakadása vagy annak túlságosan hosszú tartama valamelyik fél méltányos érdekeit sértené, a bíróság a fél részére akár kérelemre, akár hivatalból a 49. § (2) bekezdésének megfelelő alkalmazásával ügygondnokot (74. §) rendel ki; az ügygondnok kirendelésével az eljárás félbeszakadása megszűnik.
Az eljárás félbeszakadásának hatása a határidőkre:
Pp. 112. § (1) Az eljárás félbeszakadásával minden határidő megszakad; a félbeszakadás megszűnésétől a határidő újra kezdődik.
Ha az első tárgyalást az alperes mulasztja el, és írásbeli védekezést nem terjesztett elő, a bíróság a felperes kérelmére az alperest az idézéssel közölt kereseti kérelemnek megfelelően bírósági meghagyással kötelezi, egyben marasztalja a felperes költségeiben. Nem bocsáthatja ki a bíróság a meghagyást, ha a per megszüntetésének lenne helye.
A jogerős bírósági meghagyásnak ugyanaz a hatálya, mint az ítéletnek. A bírósági meghagyást a mulasztás tényének megállapításán kívül indokolni nem kell.
Pp. 156. §(1) A bíróság kérelemre ideiglenes intézkedéssel elrendelheti a kereseti kérelemben (viszontkeresetben), illetve az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben foglaltak teljesítését, ha ez közvetlenül fenyegető kár elhárítása vagy a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása, illetve a kérelmező különös méltánylást érdemlő jogvédelme érdekében szükséges, és az intézkedéssel okozott hátrány nem haladja meg az intézkedéssel elérhető előnyöket. A bíróság az ideiglenes intézkedés elrendelését biztosítékadáshoz kötheti. A kérelmet megalapozó tényeket valószínűsíteni kell.
(2) Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem a keresetlevél benyújtása előtt nem terjeszthető elő. Az ideiglenes intézkedésről a bíróság az első tárgyalás kitűzését megelőzően is dönthet.
(3) Az ideiglenes intézkedés tárgyában a bíróság soron kívül határoz.
(4) A bíróság döntése előtt a feleket személyesen meghallgatja, illetve lehetővé teszi, hogy a kérelemre írásban nyilatkozzanak. A felek meghallgatása csak rendkívül sürgős szükség esetében, valamint akkor mellőzhető, ha a fél a meghallgatásra kitűzött határnapot, illetve határidőt elmulasztja.
(5) Az ideiglenes intézkedésre vonatkozó döntéssel kapcsolatban bizonyítás lefolytatásának csak akkor van helye, ha a kérelem e nélkül érdemben nem bírálható el.
(6) Az ideiglenes intézkedés iránti kérelemről a bíróság végzésben határoz, amely ellen külön fellebbezésnek van helye. A bíróság kérelemre – ha a felperes a keresetét leszállítja, hivatalból – a végzést maga is megváltoztathatja.
(7) A teljesítési határidő – ha a bíróság másként nem rendelkezik – a végzés írásbeli közlését követő napon kezdődik.
(8) A végzés előzetesen végrehajtható (231-232. §). A végzés mindaddig hatályban marad, amíg azt a bíróság a felek bármelyikének kérelmére – a másik fél meghallgatása (113. §) után – hozott végzésével vagy ítéletében hatályon kívül nem helyezi. Ha az elsőfokú bíróság az ideiglenes intézkedésről szóló határozatát ítéletében (permegszüntető végzésében) nem helyezte hatályon kívül, az elsőfokú ítélet (permegszüntető végzés) jogerőre emelkedésével az ideiglenes intézkedés a hatályát veszti.
Az előzetes végrehajthatóság esetén nem kell megvárni, hogy az ítélet jogerőssé váljon, fellebbezéstől függetlenül már az elsőfokú ítélet után azonnal kérhetünk végrehajtást.
Pp. 231. § Fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak kell nyilvánítani:
a) a tartásdíjban, járadékban és más hasonló célú időszakos szolgáltatásban marasztaló ítéletet;
b)
c) a birtokháborítás megszüntetésére kötelező ítéletet;
d) az alperes által elismert követelésben marasztaló ítéletet;
e) a közokiratban vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban (195., 196. §) vállalt kötelezettségen alapuló pénzbeli marasztalást tartalmazó ítéletet, ha az annak alapjául szolgáló összes körülményeket ilyen okirattal bizonyították;
f) a nem pénzbeli marasztalást tartalmazó ítéletet, ha a felperesnek a végrehajtás elhalasztásából aránytalanul súlyos vagy nehezen megállapítható kára származnék, és ha a felperes megfelelő biztosítékot nyújt.
Helyreigazításának – a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvény szerinti – közzétételét az érintett személy vagy szervezet az általa vitatott közlemény közzétételétől számított harminc napon belül írásban kérheti a médiaszolgáltatótól, a sajtótermék szerkesztőségétől vagy a hírügynökségtől.
A határidőben kért helyreigazítás közzétételét csak akkor lehet megtagadni, ha a kérelemben előadottak valósága nyomban megcáfolható.
Ha a médiaszolgáltató, a sajtótermék szerkesztősége vagy a hírügynökség a helyreigazítás közzétételére irányuló kötelezettségét határidőben nem teljesíti, az azt igénylő fél ellene keresetet indíthat.
A keresetet a közlési kötelezettség utolsó napjától számított tizenöt nap alatt kell megindítani.
Az első tárgyalás megtartásának nem akadálya az, ha a felperes vagy az alperes nem jelenik meg. Ha azonban egyik fél sem jelenik meg az első tárgyaláson, az eljárást meg kell szüntetni. Sajtó-helyreigazítási perben bírósági meghagyást nem lehet kibocsátani.
Bizonyítás felvételének csak olyan bizonyítékokra vonatkozóan van helye, amelyek a tárgyaláson rendelkezésre állnak, és amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy a közlemény kifogásolt tényállításainak valóságát nyomban igazolják, vagy a keresetben előadottakat nyomban megcáfolják. Bizonyítás felvételének helye lehet a felperes által nyomban felajánlott bizonyítékokra is. A tárgyalást – legfeljebb nyolc napra – csak akkor lehet elhalasztani, ha ezt a felperes kéri, vagy a már feltárt bizonyítékok a bizonyítás eredményességét valószínűsítik.
A perben fél az lehet (perbeli jogképesség), akit a polgári jog szabályai szerint jogok illethetnek és kötelezettségek terhelhetnek.
Pp. 121. § (1) A pert keresetlevéllel kell megindítani; a keresetlevélben fel kell tüntetni:
a) az eljáró bíróságot;
b) a feleknek, valamint a felek képviselőinek nevét, lakóhelyét és perbeli állását;
c) az érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául szolgáló tényeknek és azok bizonyítékainak előadásával;
d) azokat az adatokat, amelyekből a bíróság hatásköre és illetékessége megállapítható;
e) a bíróság döntésére irányuló határozott kérelmet (kereseti kérelem);
(2) A keresetlevélhez csatolni kell azt az okiratot, illetve annak másolatát (kivonatát), amelynek tartalmára a felperes bizonyítékként hivatkozik, vagy amely a bíróság hatáskörének és illetékességének megállapításához, valamint, amely a hivatalból figyelembe veendő egyéb körülményeknek az igazolásához szükséges, kivéve, ha az adatokat személyi igazolvánnyal is lehet igazolni; erre a keresetlevélben utalni kell.
Ha az első tárgyalást az alperes mulasztja el, és írásbeli védekezést nem terjesztett elő, a bíróság a felperes kérelmére az alperest az idézéssel közölt kereseti kérelemnek megfelelően bírósági meghagyással kötelezi, egyben marasztalja a felperes költségeiben.
A jogerős bírósági meghagyásnak ugyanaz a hatálya, mint az ítéletnek. A bírósági meghagyást a mulasztás tényének megállapításán kívül indokolni nem kell.
A bírósági meghagyás ellen a kézbesítésétől számított tizenöt napon belül bármelyik fél szóban vagy írásban a meghagyást kibocsátó bíróságnál ellentmondással élhet.
A kellő időben benyújtott ellentmondás esetében a bírósági meghagyást kibocsátó bíróság a per tárgyalására új határnapot tűz ki.
Pp. 157. § A bíróság a pert megszünteti:
a) ha a keresetlevelet már a 130. § (1) bekezdésének a)-h) pontja alapján idézés kibocsátása nélkül el kellett volna utasítani;
b) ha a fél törvényes képviselőjét mellőzték, és e hiányt a kitűzött, illetőleg meghosszabbított határidő alatt vagy legkésőbb az annak lejártát közvetlenül követő tárgyalás berekesztéséig sem pótolták;
c) ha a bíróság az alperes kívánságára a külföldi felperest a 89. § alapján a perrel felmerülő költségek fedezése végett biztosítékadásra kötelezte, de a felperes a kitűzött, illetőleg meghosszabbított határidő alatt vagy legkésőbb az annak lejártát közvetlenül követő tárgyalás berekesztéséig biztosítékot nem adott;
d) ha a felperes az első tárgyalást elmulasztotta (135., 136., 159. §);
e) ha a felperes keresetétől elállott (160. §);
f) ha a felek a per megszüntetését közösen kérték;
g) a fél halála vagy megszűnése esetén, ha a jogviszony természete a jogutódlást kizárja;
h) a fél kérelmére, ha a megszűnt félnek nincs jogutódja;
i) ha a jogi képviselő közreműködésével eljárni köteles felperes a megszűnt jogi képviseletének pótlásáról felhívás ellenére nem gondoskodik [73/B. § (5) bek.].
Pp. 195. § (1) Az olyan papír alapú vagy elektronikus okirat, amelyet bíróság, közjegyző vagy más hatóság, illetve közigazgatási szerv ügykörén belül, a megszabott alakban állított ki, mint közokirat teljesen bizonyítja a benne foglalt intézkedést vagy határozatot, továbbá az okirattal tanúsított adatok és tények valóságát, úgyszintén az okiratban foglalt nyilatkozat megtételét, valamint annak idejét és módját. Ugyanilyen bizonyító ereje van az olyan okiratnak is, amelyet más jogszabály közokiratnak nyilvánít.
PERES ÜGYBEN TANÁCSADÁSRA VAN SZÜKSÉGE?
Tegye fel kérdését!
Peres ügybe keveredett és kérdése van vagy konzultációra jelentkezne? Itt megteheti.
