Az 5 legelterjedtebb tévhit a vállassal kapcsolatban

„Öt év után minden közös”

Sokszor halljuk ismerősöktől vagy csak az utcán, hogy öt év után minden vagyon közössé válik a házastársunkkal, de vajon mennyi ebben az igazság és mégis, mit is mond erről a magyar jogrendszer.

Lőjük le mindjárt az elején a csattanót, nem lesz minden közös 5 év után. Természetesen kivételek mindig akadnak, mint ahogy az életben is vannak mindig kivételek.

Nézzük meg tehát, hogy mit mond erről törvény.

Valóban közös vagyonná válik a öt évi házassági életközösség után az a vagyontárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép. Azaz vélhetően ebből ered a sok félreértés, pedig ez a szabály sem arra vonatkozik, hogy ha valaki visz a házasságba egy tv-t, vagy egy mosógépet, akkor az 5 év után közös lesz, hanem arra az esetre, amikor ennek a különvagyonnak a helyébe, a házasság alatt egy új lép, vagyis újat vesznek az együttélés alatt. Tehát mindaddig külön vagyon a saját TV, amíg nem veszünk közösen egy újat és nincs mögöttünk minimum öt közös év.

Azonban a házastárs különvagyona – a fenti szabályt leszámítva – mindig különvagyon marad, így például a házasság előttről származó lakás vagy örökölt lakás nem kerül be a közös vagyonba. Abban az esetben pedig, ha a korábbi különvagyoni lakás eladásra kerül, és abból a felek közösen vásárolnak egy új ingatlant, az eladott lakás értékének arányában különvagyon lesz.

„Úgyis az anyánál helyezik el a gyereket”

Sokszor elhangzó mondat a férfiak szájából, hogy „úgyis az anyánál helyezik el a gyereket”. Azonban az igazság az, hogy az apáknak és az anyáknak teljesen egyenlőek a jogai a gyermekekkel kapcsolatban. Tény, hogy a magyar bírói joggyakorlat még mindig anyapártinak mondható, azonban szerencsére az elmúlt években ez egyre inkább elmozdult abba az irányba, hogy a gyermek érdekeit tartják elsődlegesen szem előtt, aminek egyenes következménye az, hogy az apáknak ítélik a gyerekeket egyre több esetben.

A gyermekelhelyezés, illetve ma már szülői felügyelet gyakorlása szempontjából legtöbbször a bíróság által kirendelt igazságügyi gyermekpszichológus szakértő szakvéleménye a döntő, illetve amennyiben tizennégy éves elmúlt a gyerek, úgy a bíróság személyesen őt meghallgathatja, hogy kivel szeretne élni.

Összességében elmondható, hogy annál a szülőnél helyezik el a gyereket, amelyikhez jobban kötődik, illetve amelyiknél a nevelése és fejlődése jobban biztosított, vagyis alkalmasabb a nevelésre.

„Megcsaltak, elválok, biztos nekem ítélik a gyerekeket és a házat”

Sokszor előfordul, hogy a morális igazságérzetünket ki akarjuk vetíteni a joggyakorlatra, azonban a magyar bontójog nem vádelvű, így bármennyire is mellettünk áll a morális igazság, az nem feltétlenül fog megjelenni a jogban. Ezért tévhit a fenti kijelentés.

„Tartásdíjat mindig a férfi fizet”

Tartásdíjat annak a részére kell fizetni, aki kizárólagosan gyakorolja a szülői felügyeleti jogot, vagyis akivel a gyerek él. Mint ahogy fentebb is említettem, a magyar bírói jogi gyakorlat változóban van, éppen ezért nem evidens, hogy az anya kapja a szülői felügyeleti jogot, ezáltal a tartásdíjat. Megállapodás esetén ha közös marad a szülői felügyeleti jog gyakorlása, abban az esetben lehet rendelkezni, hogy kit illessen a tartásdíj.

„Eltilthatják tőlem a gyereket”

A kapcsolattartás a külön élő szülőnek joga, és a másik szülőnek kötelessége ezt biztosítani. Tehát amennyiben mégis megvalósul, hogy az egyik szülő eltiltja a másiktól a gyereket, akkor vannak jogi eszközök arra, hogy kötelezni lehessen a kapcsolattartás biztosítására (pl. gyámhivatal által), súlyosabb esetben pedig kérhető a szülői felügyeleti jog újra szabályozása a bíróságtól, vagyis az eltiltónak lehet az a büntetése, hogy elveszik tőle a gyereket.

Ha ön is érintett bármilyen családjogi kérdésben, válásban, válóperben, házassági vagy élettársi vagyonmegosztásban kérem keressen bizalommal a +36 20 501 3414 telefonszámon vagy elérhetőségeim egyikén. A családjogról pedig itt olvashat.