Ingatlanjog – Ingatlan Ügyvéd Budapest, Adásvételi szerződés, Lakásvásárlás, Házeladás, Ingatlan átírás
Az elmúlt években rendkívül megemelkedett a különböző lakások, lakóingatlanok, házak iránti kereslet. Nagyon fontos, hogy az ilyen jellegű ügyletekhez kapcsolódó szerződéseket úgy, mint ingatlanadásvételi szerződést, ajándékozási szerződést egy hozzáértő ügyvéd, ingatlanjogász készítse el, ellenjegyezze akár lakásvásárlás, akár házvásárlás, egyéb átruházás esetén. Már csak azért is, mert ezek olyan speciális jogügyletek, amelyek jogszabályban előírt módon, kötelezően ügyvéd ellenjegyzése által vagy közjegyző hitelesítésével keletkezhet.
Mit hívunk ingatlannak?
Habár a 1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról nem nevesíti az ingatlan fogalmát, a bírói gyakorlat alapján egy ingatlan a következő tulajdonságokkal jellemezhető:
- helyrajzi számon nyilvántartott
- az állag sérelme és jelentős értékvesztés nélkül nem áthelyezhető.
Ingatlan lehet egy ház, társasházi lakás (öröklakás), pince, üzlethelyiség, garázs továbbá a nyaraló, termőföld (szántó, erdő). Lényegében tehát az ingatlan az, ami a Földhivatalok által vezetett ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető. Itt kerülnek rögzítésre bejegyzéssel és szűnnek meg törléssel többek között az ingatlanokhoz kapcsolódó jogok is.
Az ingatlan-nyilvántartás fontossága
Az előbbiekből következik, hogy önmagában egy megfelelő módon elkészített és ellenjegyzett adás-vételi szerződés még nem elégséges a tulajdonjog mindenkivel szemben kötelező erővel bíró átruházásához, hanem szükség van adásvételi szerződés Földhivatalba történő benyújtásához, ezt a jogi aktust szoktuk átírásnak hívni köznapi nyelven. Erre amiatt van szükség mert az ingatlanokkal kapcsolatos jogok fennállására harmadik személyekkel szemben csak az ingatlan-nyilvántartás alapján hivatkozhatunk, annak közhiteles jellegéből eredően.
Munkám során gyakran találkozom hibásan, pontatlanul szerkesztett adásvételi, illetve egyéb ingatlanhoz kapcsolódó szerződések miatt kialakult peres ügyekkel. Amennyiben szeretné kivédeni egy ilyen ügy buktatóit, bármelyik oldalon is álljon (vevő, eladó), mindkét félnek érdeke, hogy jogilag helyesen megfogalmazott adásvételi szerződésen keresztül történjen meg a tulajdonjog átruházása.
Azonban egy ingatlanjogász nem csak az adott ingatlanhoz kapcsolódó szerződésben tud segítséget nyújtani, hanem képviseli a felet az egyes hatóságok, Földhivatal, Nemzeti Adó- és Vámhivatal és Kormányhivatal előtt.
Az elmúlt tíz évben rengeteg jogi ügyletben vettem részt, ezért úgy gondolom, kijelenthetem, hogy nincs olyan jogi helyzet, amellyel az ingatlanjogon belül ne találkoztam volna. Az okirat szerkesztés és hatósági eljárások intézésen túl ingatlanokkal kapcsolatos peres képviseletet is ellátok (pl. ingatlan kellékszavatossága).
Először is függetlenül az ingatlan jogi aktustól, mindenképpen szüksége lesz egy ingatlan ügyvédre, részben azért, hogy ellenjegyezze az okiratot, még inkább azonban, hogy megszerkessze a dokumentumot.
Habár az adásvételi szerződés elengedhetetlen irat, azonban a ház vagy a lakás tényleges átírásához, a tulajdonváltozás megvalósulásához szükség van az okiratnak a Földhivatal által vezetett, ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez. Ez ugyanúgy igaz az ingatlan ajándékozási szerződésre, tartási szerződésre, életjáradéki szerződésre, illetve bármilyen tulajdonjogi jogváltozás bejegyzését megkövetelő aktusra. Tehát önmagában a lakásvásárlás tényét rögzítő dokumentum nem elégséges a jogszerzéshez (tulajdon).
Mint a legtöbb polgári jogi aktust, úgy az ingatlanokkal összefüggő jogügyletekkel kapcsolatban is a Ptk. (Polgári Törvénykönyv) határozza meg az általános szabályokat. Azonban az ingatlanokkal kapcsolatban több speciális jogszabállyal is találkozunk, mint a Lakástörvény, az Ingatlan nyilvántartásról szóló törvény, Földtörvény (mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény) és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény.
A társasházak létrehozásának és működésének jogi szabályait a Társasházi törvény szabályozza, azonban a Szervezeti és Működési Szabályzat is jelentősen képes befolyásolni. Társasházi alapító okirat, Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) szerkesztése, módosítása kapcsán is kereshet.
A tulajdoni lap által a közhiteles ingatlan-nyilvántartási adatokat tudjuk ellenőrizni. Az ingatlan-nyilvántartás közhitelessége pedig azt jelenti, hogy vélelmezni kell, hogy a nyilvántartott jogok, tények és adatok fennállnak és valósak.
A tulajdoni lapot lehetőségünk van a Takarnet rendszere vagy az Ügyfélkapun keresztül történő lekérésére.
Általános ingatlanjoggal kapcsolatos jogügyletek (ingatlan, ház, lakás esetén)
- Adásvételi szerződések
- Bérleti szerződések
- Ajándékozás
- Ingatlanhoz kapcsolódó illeték- és adótanácsadás
- Képviselet földhivatali eljárásokban
- KÖZÖS TULAJDON megszüntetése iránti per
- Közös tulajdonnal kapcsolatos jogviták
- Csereszerződés (ingatlan)
- Ingatlannal kapcsolatos peres eljárások vitele
- Ingatlan végrehajtás
- Építési szerződés
- Belterületbe vonás
- Tartási szerződés
- Életjáradéki szerződés
- Öröklési szerződés
- Használati szerződés
- Használati és haszonélvezeti jog alapítása és megszüntetése
- Tulajdoni lap beszerzése
- Ingatlanátvilágítás
- Szolgalmi jog alapítása
- Ingatlanok átminősítése
- Jelzálogszerződés
- Elbirtoklással kapcsolatos ügyek
Társasházakkal kapcsolatos jogi ügyletek
- Társasházak képviselete
- Társasház alapítása
- Társasházi Szervezeti és Működési Szabályzat elkészítése
Birtokkal és mezőgazdasági, termőfölddel kapcsolatos ügyek
- Földhasználati, földbérleti szerződések
- Ingatlan kapcsán felmerülő birtokviták (birtokvédelmi eljárás)
Az előbbiekben tárgyaltak alapján főszabályként elmondhatjuk, hogy bármilyen ingatlan (ház, lakás, termőföld stb.) tulajdonjogának átruházáshoz ügyvéd vagy közjegyző közreműködése szükséges. Az ingatlan adásvételi szerződés vagy az ingatlan ajándékozási szerződés érvényességéhez kötelező az ügyvédi ellenjegyzés vagy a közjegyző általi hitelesítés. Amennyiben ezek elmaradnak, úgy a szerződés érvénytelensége miatt nem alkalmas földhivatali bejegyzésre, azaz harmadik személyekkel szemben nem hatályosul. Bármilyen ingatlannal kapcsolatos jog, így a tulajdonjog, haszonélvezeti jog, használati jog, szolgalmi jog, tartási és életjáradéki jog, jelzálogjog, végrehajtási jog, vételi jog (elő és visszavásárlási) bejegyzése kapcsán ezek a szabályok érvényesülnek.
Mindezekből következik, hogy egyrészt az ingatlanjogász vagy ingatlanos ügyvéd felelősséggel tartozik az általa ellenjegyzett okiratokért, ugyanakkor teljes bizonyító erővel is rendelkezik egy ilyen szerződés.
Mi alapján válasszon ingatlan ügyvédet, ingatlan adásvételi, ingatlan ajándékozási szerződés esetén?
Adásvételi szerződéseknél ugyan az ügyvéd mind a két felet képviseli, azonban a gyakorlat szerint a vevő fizeti és választja az ügyvédet. Amennyiben egy tapasztalt ügyvédet választ, úgy gondolom, hogy kevéssé számít, hogy ki „hozza” az ügyvédet, mivel egy felelősségteljes ügyvéd elemi érdeke mindkét fél megfelelő tájékoztatása és képviselet a szerződéskötés során. Az én gyakorlatom szerint a szerződés tervezetét előzetesen meg szoktam küldeni a feleknek, így nem az aláíráskor szembesülnek annak részleteivel először, hanem lehetőség van már előzetesen is módosítások kérésére, ez pedig nem csak növeli a felek biztonságérzetét, hanem felgyorsítja a folyamatot is. Pontosan ezért, szinte sosem fordul elő az általam előkészített ügyeknél olyan helyzet, ami miatt meghiúsulna a szerződéskötés, illetve, hogy az előzetesen egyeztetett szerződésekből később peres ügyek szülessenek.
Az ingatlanos ügyvéd vagy ingatlanjogász leegyeztet egy mindkét fél számára megfelelő időpontot szerződés aláírására. Az én gyakorlatom az, hogy mire a szerződés aláírására kerül a sor, addigra már a vevő és az eladó által jóváhagyott szerződés kerüljön eléjük, ennek érdekében előzetesen e-mailben egyeztetek a felekkel, bekérem a szerződéshez szükséges adatokat úgy mint: születési név, név, lakcím, személyi azonosító szám, adóazonosító jel, állampolgárság, cégek esetében: név, székhely, cégjegyzékszám, statisztikai azonosító, az ingatlannal kapcsolatban pedig az ingatlan helyrajzi száma és címe. Emellett fontos a vételár, foglaló vagy előleg összege, fizetési ütemezés, teljesítés módja (készpénz vagy utalás), hitelfinanszírozás esetén a finanszírozó bank által előírt követelmények, a birtokba adás (kulcsátadás) határideje, energetikai tanúsítvány száma (2012 óra kötelező).
A szerződéskötéssel kapcsolatban szükséges a szerződő felek (eladó, vevő, haszonélvező, jelzálogjogosult) személyazonosságának ellenőrzése (JÜB), a tulajdoni lap beszerzése és tanulmányozása, amit az ingatlanos ügyvéd a szerződés ellenjegyzésekor mindenképpen elvégez.
Fontos megjegyezni, hogy ország bármely területén lévő ingatlan esetén eljárhatok budapesti ügyvédként, mivel az ingatlanokat érintő jogügyletek bárhol megköthetőek, nem csupán az ingatlan fekvésének helyén, így legyen az ingatlan akár Budapesten, Pest megyei településen vagy vidéken bárhol eljárhatok az ügye érdekében.
Az ingatlan ügyvédi szolgáltatás tartalma:
- a szerződéshez szükséges adatok beszerzése (lásd előző kérdés)
- a tulajdoni lap beszerzése, ingatlan jogi helyzetének vizsgálata (Takarnet, Magyarország.hu)
- szerződő felek személyi azonosságának ellenőrzése (JÜB a központi személyügyi nyilvántartásból történő ügyfélazonosítással)
- a foglalóról szóló okirat megszerkesztése
- az elővásárlási jog esetén a szükséges dokumentumok elkészítése
- banki hitel, kölcsön, vagy CSOK (családi otthonteremtési kedvezmény) igénybevétele esetén a hitelező bank előírása szerinti okiratelőkészítés
- magának az adásvételi szerződés vagy ajándékozási szerződés tervezetének előzetes, elektronikus úton történő megküldése
- adó– és illeték fizetéssel kapcsolatos tájékoztatás (magában foglalva a lehetséges kedvezmények vizsgálatát)
- a NAV B400 adatlapok elkészítése
- ingatlan-nyilvántartási kérelem megszerkesztése
- bejegyzési kérelem Földhivatalba történő benyújtása
- teljes körű jogi, ügyvédi képviselet és földhivatali ügyintézés
- bejegyzési engedély megszerkesztése amennyiben a tulajdonjog nem azonnal száll át (az adásvétel függőben tartásos)
- az ingatlan-nyilvántartási határozat (bejegyző végzés) megküldése
- ügyfelek részére iratmásolat biztosítása
Sokszor felmerül a kérdés, hogy foglaló vagy előleg kerüljön a szerződésben kikötésre. Ugyan, aki ingatlanközvetítő közreműködésével adja el az ingatlanát, illetve ilyen ingatlant vásárol, az általában találkozik azzal, hogy a közvetítői jutalék a foglalóból kerül kifizetésre, azonban egyéb okok is szólnak mellette.
Mind a foglaló, mind az előleg a szerződő felek szerződéskötési szándékát fejezi ki, azonban a foglaló jobban biztosítja mindkét fél érdekét. A foglaló ugyanis mindkét felet biztosítja, mindkettejüknek lesz veszíteni valója, mivel csak abban az esetben jár vissza ha egyik fél sem, vagy mindketten felelősek a szerződés meghiúsulásáért. Foglaló esetén tehát a meghiúsulásért felelős fél vevő esetén az adott foglalót elveszíti, eladó esetén pedig a kapott foglalót kétszeresen köteles megfizetni.
Ezzel szemben az előleg az ingatlan adásvételi szerződés bármely okból történő meghiúsulása esetén visszajár a vevőnek.
Fontos különbség még, hogy foglalót csak írásban lehet érvényesen kikötni.
A szerződési szándék előzetes megerősítése érdekében javasolt adásvételi előszerződést kötni, ugyanis ez mindkét felet biztosítja a szerződéskötés komolyságát illetően. Emellett a szerződési szándékot foglalóval megerősíteni kizárólag írásban lehet, melynek esetén a szerződés lényeges részleteit már az előszerződésben érdemes kikötni. Ezen kérdéseket adásvételi előszerződéssel lehet rendezni, melyben a felek megállapodnak abban, hogy az előre meghatározott tartalommal, előre meghatározott időpontig egymással végleges adásvételi szerződést kötnek.
A mindenkor aktuális földhivatalnak fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak összegéről részletesebben itt tájékozódhat, a jelenleg hatályos földhivatali bejegyzés költsége 6.600,- Ft, amely a vevőt, mint vagyonszerzőt terheli.
A jelenleg érvényes ingatlan-nyilvántartási eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak*:
| Elsőfokú eljárás (kivéve jelzálogjog) | 6 600.- Ft/érintett ingatlan |
| Jelzálogjog bejegyzése, illetve módosítása | 12 600.- Ft/érintett ingatlan |
| Társasház alapítás, illetve társasházi alapító okirat módosításának bejegyzése | 6 600.- Ft/társasházi különlap max. 100 000.- Ft |
| Soron kívüli eljárás (ügyfél kérelmére) | 10 000.- Ft/érintett ingatlan |
| Körzeti földhivatali határozat elleni fellebbezés | 10 000.- Ft/határozat |
Adó- és illetékfizetés:
Az ingatlanok átruházásakor adó-és illetékfizetési kötelezettség is felmerül. Adó fizetésére az köteles, aki az ingatlan eladásával bevételt szerez, illetékfizetésre pedig az, aki vevőként a vagyont (ingatlant) megszerzi. Az adó, illetve illeték pontos kalkulálásához ajánlom az alábbi kalkulátorokat:
- adó-kalkulátor a bevételt (jövedelmet) szerző részére (eladó)
- illeték kalkulátor az ingatlant (vagyont) szerző részére (vevő)
* utolsó frissítés 2017
Energetikai tanúsítvány beszerezése jogszabályi kötelezettség, amelyet az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet ír elő és azt is meghatározza, hogy milyen esetekben szükséges.
A tanúsítást minden olyan épületre el kell végezni, amelyben az előírt lég- ill. komfortállapot fenntartásához energia felhasználása szükséges, illetve a rendelet hatálya alá tartozó alábbi feltételek megléte esetén, úgy mint:
- új épület építése;
- meglévő épület vagy önálló rendeltetési egység
- – ellenérték fejében történő tulajdon-átruházása, vagy
- – bérbeadása;
- 500 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű hatósági rendeltetésű, állami tulajdonú közhasználatú épület
esetén.
Fentiek alapján tehát ajándékozási szerződés megkötésekor nem szükséges energetikai tanúsítványról gondoskodni.
A tanúsítvány beszerzése az eladó/bérbeadó kötelezettsége, ugyanis a szerződés megkötésekor azt át kell adnia a vele szerződő fél részére, illetve szükséges a tanúsítvány számának a szerződésben való feltüntetése.
Az ingatlanokkal kapcsolatos szerződéseknél irányadó az ingatlan értéke, illetve a jogügylet bonyolultsága, mely alapján kerül meghatározásra az ügyvédi munkadíj. Ingatlan adásvételi szerződések esetén százalékos ügyvédi munkadíjat alkalmazok, amely díj már tartalmazza a szerződés elkészítését, ügyvédi ellenjegyzését és a földhivatali ügyintézést.
Ezen ügyleteknél fontos figyelembe venni, hogy az ingatlan adásvételi szerződést szerkesztő és ellenjegyző ügyvéd felelőssége is az ingatlan értékéhez igazodik, tehát emiatt fontos ez a díjszabás megállapításakor.
Konkrét szerződés díjszabásával kapcsolatban kérem vegye fel velem a kapcsolatot és a szerződés részleteinek tisztázását követően tudom tájékoztatni az ügyvédi munkadíjam mértékéről.
Ingatlanirodák és ingatlan-közvetítők figyelmébe ajánlom, hogy állandó megbízás vagy tartós együttműködés esetén az általánosan alkalmazottól megbízási díjaknál lényegesen kedvezőbb díjszabás elérhető.
Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK)
Ptk. 6:215. § [Adásvételi szerződés]
(1) Adásvételi szerződés alapján az eladó dolog tulajdonjogának átruházására, a vevő a vételár megfizetésére és a dolog átvételére köteles.
(2) Ha az adásvételi szerződés tárgya ingatlan, az eladó a tulajdonjog átruházásán felül köteles a dolog birtokának átruházására is. Ha a szerződés tárgya ingatlan, az adásvételi szerződést írásba kell foglalni.
(3) A dolog adásvételére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni arra a szerződésre is, amelyből jog vagy követelés visszterhes átruházására vonatkozó kötelezettség fakad.
Amint azt fentebb említettem, SZJA fizetési kötelezettsége az eladónak, míg illeték fizetési kötelezettsége a vevőnek van, azonban emellett a földhivatali eljárással kapcsolatos díjakat az eladónak annyiban kell viselnie, hogy az ingatlan állapota rendezett legyen, de a tuladjonváltozással kapcsolatos bejegyzési költségeket a vevőnek kell viselnie.
Ptk. 6:218. § [Költségek]
(1) Az eladó viseli a birtokátruházással és az ingatlan-nyilvántartásban feltüntetett állapot rendezésével kapcsolatos költségeket.
(2) A dolog átvételének és a tulajdonváltozás ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzésének költségei a vevőt terhelik.
Ilyen esetben a szerződés hatálytalan, melynek megállapítását az elővásárlásra jogosult peres eljárásban kérheti. Fontos, hogy ebben az esetben a vételi ajánlatot el kell fogadnia az elővásárlásra jogosultnak és igazolnia kell a teljesítőképességét, valamint a törvény által előírt tudomásszerzéstől számított 30 napon belül indíthat pert (általában a Földhivatal értesíti az elővásárlásra jogosultat az új tulajdonos bejegyzéséről, és innen számítandó a tudomásszerzés).
Ptk. 6:223. § [Az elővásárlási jog megszegésével kötött szerződés hatálytalansága]
(1) Ha a tulajdonos az elővásárlási jogból eredő kötelezettségeinek megszegésével köt szerződést, az így megkötött szerződés az elővásárlási jog jogosultjával szemben hatálytalan.
(2) A hatálytalanságból eredő igényeket a jogosult a szerződéskötésről való tudomásszerzéstől számított harminc napon belül érvényesítheti azzal a feltétellel, hogy az igényérvényesítéssel egyidejűleg az ajánlatot elfogadó nyilatkozatot tesz, és igazolja teljesítőképességét. A hatálytalanságból eredő igényeket a jogosult a szerződéskötéstől számított három év elteltével nem érvényesítheti.
Az illetékes Földhivatal oldalán megtalálható nyomtatványon kell benyújtani az eljárás iránti kérelmet. A kérelemhez két eredeti és egy másolati példányban kell csatolni a bejegyzés alapjául szolgáló okiratot, továbbá a bejegyzéshez és az illeték megállapításához szükséges egyéb iratokat. A bejegyzést – ha jogszabály rendelkezéséből vagy a felek megállapodásából más nem következik – annak kell kérnie, aki ezáltal jogosulttá válik. Kérheti a bejegyzést az is, akinek ez bejegyzett jogát érinti.
A kérelem a szerződő felek ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba vagy közokiratba foglalt közös nyilatkozatával mindaddig visszavonható, vagy módosítható, amíg abban az ingatlanügyi hatóság nem hozott határozatot. Ha a bejegyzés folytán harmadik személy vált volna jogosulttá, a kérelem visszavonásához vagy módosításához az ő ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba vagy közokiratba foglalt hozzájárulása is szükséges.
A kérelmet a bejegyzés alapjául szolgáló szerződés (jognyilatkozat) keltétől számított 30 napon belül az ingatlanügyi hatósághoz kell benyújtani. A bejegyzés iránti kérelem benyújtására meghatározott határidő elmulasztása esetén az adózás rendjéről szóló törvény szerinti mulasztási bírságot kell fizetni.
A bíróság – az ügyfél kérelmére – előzetesen végrehajtható végzéssel megkeresi az ingatlanügyi hatóságot
- a törlési és kiigazítási,
- az ingatlan tulajdonjoga iránti,
- az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése iránti,
- az ingatlanra vonatkozó házassági vagyonjogi,
- e)238 a jelzálogjoggal biztosított követelés vagy az önálló zálogjog – ideértve az átalakításos önálló zálogjogot is – alapján fennálló kielégítési jog érvényesítésére irányuló, valamint
- az ingatlan határvonalával és területével kapcsolatos kiigazítási
per megindítása tényének feljegyzése iránt.
Ptk. 6:332. § [A bérbeadó szavatossága]
(1) A bérbeadó szavatol azért, hogy a bérelt dolog a bérlet egész tartama alatt szerződésszerű használatra alkalmas, és megfelel a szerződés előírásainak. Erre a szavatosságra a hibás teljesítés miatti szavatosság szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bérlőt az elállás helyett a felmondás joga illeti meg, kicserélést pedig nem követelhet.
(2) A bérbeadó szavatol azért, hogy harmadik személynek nincs a bérelt dologra vonatkozóan olyan joga, amely a bérlőt a használatban korlátozza vagy megakadályozza. Erre a kötelezettségre a jogszavatosság szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a bérlő elállás helyett a szerződést felmondhatja.
(3) Ha a bérelt dolog lakás vagy emberi tartózkodás céljára szolgáló más helyiség, és az olyan állapotban van, hogy használata az egészséget veszélyezteti, a bérlő a szerződést felmondhatja akkor is, ha erről a tényről a szerződés megkötésekor vagy a dolog birtokbavételének időpontjában tudott vagy tudnia kellett. Erről a jogról a bérlő érvényesen nem mondhat le.
Ptk. 6:335. § [Költségviselés]
(1) A dolog fenntartásával járó kisebb költségeket a bérlő, a többi költséget és a dologgal kapcsolatos terheket a bérbeadó viseli.
(2) A bérlő köteles a bérbeadót értesíteni, ha a dolgot károsodás veszélye fenyegeti vagy a bérbeadót terhelő munkálatok elvégzésének szükségessége merül fel.
(3) A bérbeadó jogosult arra, hogy az őt terhelő munkákat elvégezze, és a dolgot fenyegető károk elhárításához szükséges intézkedéseket megtegye.
(4) A bérlő a bérbeadót terhelő munkálatokat a bérbeadó helyett és költségére elvégezheti, ha azokat a bérbeadó nem végzi el.
Ha a határozott időre kötött bérleti szerződésben megállapított idő eltelte után a bérlő a dolgot tovább használja, és ez ellen a bérbeadó a szerződésben megállapított idő elteltétől számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül nem tiltakozik, a határozott időre kötött szerződés határozatlan időtartamúvá alakul át.
Fontos, hogy ingatlant érintő haszonélvezeti jogot be kell jegyeztetni az ingatlan-nyilvántartásba.
Ptk. 5:147. § [A haszonélvezeti jog tartalma]
(1) Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, hasznosíthatja és hasznait szedheti.
(2) Ha a haszonélvezeti jog egyidejűleg több haszonélvezőt illet meg, a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogára a közös tulajdon szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(3) A haszonélvezeti jog a dolog tulajdonosának személyében beállott változásra tekintet nélkül fennmarad.
(4) A természetes személyt megillető haszonélvezeti jog korlátozott időre és legfeljebb a jogosult haláláig állhat fenn.
(5) Jogi személy javára haszonélvezeti jog korlátozott időre, de legfeljebb ötven évre engedhető; a határozatlan időre alapított haszonélvezeti jog ötven évig áll fenn.
Ptk. 5:154. § [A haszonélvezet megszűnése]
(1) A haszonélvezet megszűnik a határozott időtartam lejártával, a jogosult halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével, továbbá ha a haszonélvező szerzi meg a dolog tulajdonjogát.
(2) A haszonélvezetnek jogügylettel való megszüntetéséhez a haszonélvező lemondó nyilatkozata; ingatlanon, illetve ingatlan-nyilvántartásba vagy más közhiteles nyilvántartásba bejegyzett jogon fennálló haszonélvezet esetén a haszonélvezeti jognak a nyilvántartásból való törlése is szükséges.
(3) A lemondó nyilatkozatot dolog haszonélvezete esetén a tulajdonoshoz, jog haszonélvezete esetén a haszonélvezet tárgyát képező jog jogosultjához vagy a jog megalapítójához kell intézni.
(4) Ingatlanon, illetve ingatlan-nyilvántartásba vagy más közhiteles nyilvántartásba bejegyzett jogon fennálló haszonélvezet esetén a lemondó nyilatkozatot írásban kell megtenni.
Ha a tulajdonos menthető okból nincs abban a helyzetben, hogy tulajdonosi jogait gyakorolhassa, az akadály megszűnésétől számított egy évig az elbirtoklás akkor sem következik be, ha egyébként az elbirtoklási idő már eltelt vagy abból egy évnél kevesebb volna hátra.
Ptk. 5:7. § [Birtokper]
(1) Tilos önhatalom esetén a birtokos az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését kérheti a bíróságtól.
(2) A bíróság a birtokláshoz való jogosultság alapján dönt. A békés birtoklásban megzavart fél jogosultságát vélelmezni kell.
Ptk. 5:73. § [A közös tulajdon fogalma]
(1) A dolgon fennálló tulajdonjog meghatározott hányadok szerint több személyt is megillethet.
(2) Kétség esetén a tulajdonostársak tulajdoni hányada egyenlő.
A közös tulajdont elsősorban természetben kell megosztani, ezen megosztási mód után a a tulajdonrész tulajdonostársak részére történő eladása, a teljes ingatlan értékesítése, árverési értékestés következik. A közös tulajdon társasházzá alakítással is megszüntethető, amennyiben annak feltételei fennállnak.
A közös tulajdont elsősorban természetben kell megosztani, ezen megosztási mód után a a tulajdonrész tulajdonostársak részére történő eladása, a teljes ingatlan értékesítése, árverési értékestés következik. A közös tulajdon társasházzá alakítással is megszüntethető, amennyiben annak feltételei fennállnak.
Ptk. 5:84. § [A közös tulajdon megszüntetése]
(1) A közös tulajdon tárgyait elsősorban természetben kell megosztani. A közös tulajdon tárgyait vagy azok egy részét – ha ez a tulajdonostársak körülményeire tekintettel indokolt – megfelelő ellenérték fejében a bíróság egy vagy több tulajdonostárs tulajdonába adhatja. Ehhez a tulajdonjogot megszerző tulajdonostárs beleegyezése szükséges, kivéve, ha a bíróság a közös tulajdonban álló ingatlanrészt az abban lakó tulajdonostárs tulajdonába adja, és ez nem sérti a benne lakó méltányos érdekeit.
(2) Ha a közös tulajdon más módon nem szüntethető meg, vagy a természetbeni megosztás jelentős értékcsökkenéssel járna vagy gátolná a rendeltetésszerű használatot, a közös tulajdon tárgyait értékesíteni kell, és a vételárat kell a tulajdonostársak között megfelelően felosztani. A tulajdonostársakat az elővásárlási jog harmadik személlyel szemben az értékesítés során is megilleti.
(3) A közös tulajdon tárgyának a tulajdonostárs tulajdonába adása esetén a megfelelő ellenértéket, az árverés útján való értékesítésnél a legkisebb vételárat a bíróságnak ítéletében kell megállapítania. Az ítéletben megállapított legkisebb vételárat a végrehajtás során sem a végrehajtó, sem a bíróság nem változtathatja meg.
(4) Ha olyan ingatlan közös tulajdonát kell megszüntetni, amelyben az egyik tulajdonostárs benne lakik, a bíróság őt az ingatlan elhagyására kötelezi, vagy – ha az ingatlan elhagyására kötelezés a benne lakó tulajdonostárs méltányos érdekét sérti – részére a tulajdoni hányadával arányos használati jogot alapít. A használati jog értékcsökkentő hatását az ingatlanban maradó tulajdonostársnak kell viselnie mind a magához váltás folytán fizetendő ellenértéknek, mind az árverési vételár felosztási arányának a meghatározásánál. A használati jog bíróság által meghatározott és törvény által biztosított terjedelmének jelentős túllépése esetén a bíróság a tulajdonos kérelmére a használati jogot megszünteti.
(5) Az ingatlanon fennálló közös tulajdon – ha a társasház létesítésének feltételei egyébként fennállnak – az ingatlan társasházzá alakításával is megszüntethető. Ha a közös tulajdont társasházzá alakítással a bíróság szünteti meg, a társasház alapító okiratát a bíróság ítélete pótolja.
(6) A bíróság nem alkalmazhatja a közös tulajdon megszüntetésének olyan módját, amely ellen valamennyi tulajdonostárs tiltakozik.
Ilyen esetben az eladó a tulajdonjogát fenntarthatja a teljes vételár kiegyenlítéséig, azaz addig nem ad engedélyt a tulajdonjogának a vevő részére való bejegyzésére, amíg a kifizetés maradéktalanul nem történt meg.
Ptk. 6:216. § [Tulajdonjog-fenntartás]
(1) Az eladó a tulajdonjogát a vételár kiegyenlítéséig fenntarthatja.
(2) A tulajdonjog-fenntartásra vonatkozó megállapodást írásba kell foglalni.
(3) Az ingatlanra vonatkozó tulajdonjog-fenntartást az eladó köteles a tulajdonjog-fenntartás tényének és a vevő személyének a feltüntetésével az ingatlan-nyilvántartásba feljegyeztetni.
(4) Az ingó dologra vonatkozó tulajdonjog-fenntartást az eladó köteles a tulajdonjog-fenntartás tényének és a vevő személyének a hitelbiztosítéki nyilvántartásba, vagy ha az ingó dolog tulajdonjogát közhiteles nyilvántartás tanúsítja, és jogszabály a dolog elzálogosítását a lajstromba való bejegyzéshez köti, a megfelelő lajstromba bejegyeztetni. Nyilvántartásba vétel hiányában
- a) a vevőtől jóhiszeműen és ellenérték fejében szerző megszerzi az átruházással az ingó dolog tulajdonjogát; és
- b) a vevő által az ingó dolgon harmadik személy javára alapított zálogjog a vevő rendelkezési joga hiányában is létrejön.
Ptk. 6:221. § [Elővásárlási jog]
(1) Ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve szerződéssel elővásárlási jogot alapít, és a dolgot harmadik személytől származó ajánlat elfogadásával el akarja adni, az elővásárlási jog jogosultja az ajánlatban rögzített feltételek mellett a harmadik személyt megelőzve jogosult a dolog megvételére.
(2) Ha a tulajdonos egymást követően több személynek enged ugyanarra a dologra elővásárlási jogot, a jogosultak az elővásárlási jogok keletkezésének sorrendjében gyakorolhatják elővásárlási jogukat.
Inytv. 14. § Az ingatlan-nyilvántartás az ingatlan következő adatait tartalmazza:
- a település nevét, az ingatlan fekvését (belterület, külterület megjelölése), a KCR-ből automatikus adatátvétel útján átvett címadatokat a helyrajzi számát és területnagyságát,
- művelési ágát és a művelés alól kivett terület elnevezését,
- minőségi osztályát, kataszteri tisztajövedelmét,
- ingatlan-nyilvántartási szempontból szükséges egyéb adatát.
Az okiratnak – ahhoz, hogy az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés alapjául szolgálhasson – tartalmaznia kell:
- az ügyfél természetes személyazonosító adatait, lakcímét és személyi azonosítóját,
- a statisztikai számjellel rendelkező szervezet megnevezését, statisztikai azonosítóját, székhelyét, a bírósági, illetőleg cégbírósági bejegyzésének számát, egyházi jogi személy esetében nyilvántartási számát,
- az érintett ingatlan pontos megjelölését (település neve, helyrajzi szám) és a bejegyzéssel érintett tulajdoni hányadot,
- a jog vagy tény pontos megjelölését,
- a jogváltozás jogcímét,
- az érdekeltek megállapodását, a bejegyzett jogosult bejegyzést engedő – feltétlen és visszavonhatatlan – nyilatkozatát,
- a szerződő felek állampolgárságra vonatkozó nyilatkozatát.
A belföldön kiállított magánokirat bejegyzés alapjául csak akkor szolgálhat, ha kitűnik belőle a keltezés helye és ideje, továbbá, ha
- a nyilatkozattevő az okiratot saját kezűleg írta és aláírta, vagy
- két, az okiraton névvel és lakcímmel megnevezett tanú aláírásával igazolja, hogy a nyilatkozattevő a nem általa írt okiratot előttük írta alá, vagy aláírását előttük saját kezű aláírásának ismerte el, vagy
- az okiratot a közjegyző készítette, vagy
- az okiratot ügyvéd (jogtanácsos) ellenjegyzéssel látta el, továbbá, ha
- az okiratot a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező, de az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jogra vagy feljegyezhető tényre ügyleti képességgel rendelkező szervezet nevének feltüntetésével szabályszerűen és nyilvánvalóan azonosíthatóan aláírták,
- több lapból álló okirat esetén a szerződő felek, a készítő és az ellenjegyző, illetőleg a tanúsító személyek kézjegyét minden lapon tartalmazza. A szerződő felek kézjegyét az okirat lapjainak nem kell tartalmaznia, ha az okirat lapjait a szerződő felek által az erre meghatalmazott kézjegyével látta el,
- a meghatalmazottaknak és a feleknek az okirat alapján nyilvánvalóan azonosítható aláírását tartalmazza.
A tulajdonjog, haszonélvezeti jog, a használat joga, telki szolgalmi jog, vételi jog, eladási jog, jelzálogjog keletkezésére, módosulására, illetve megszűnésére vonatkozó bejegyzésnek közokirat, ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat alapján van helye.
Ptk. 6:235. § [Ajándékozási szerződés]
(1) Ajándékozási szerződés alapján az ajándékozó dolog tulajdonjogának ingyenes átruházására, a megajándékozott a dolog átvételére köteles.
(2) Ha az ajándékozási szerződés tárgya ingatlan, az ajándékozó a tulajdonjog átruházásán felül köteles a dolog birtokának átruházására is. Ha a szerződés tárgya ingatlan, az ajándékozási szerződést írásba kell foglalni.
(3) A dolog ajándékozására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni jog vagy követelés ingyenes átruházására történő kötelezettségvállalás esetén.
Ptk. 6:333. § [A dolog használata]
(1) A bérlő a dolgot rendeltetésének és a szerződésnek megfelelően használhatja.
(2) A bérbeadó a bérlő szükségtelen háborítása nélkül jogosult ellenőrizni a használatot.
(3) Ha a bérlő a bérbeadó felhívása ellenére folytatja a nem rendeltetésszerű vagy a szerződésnek egyébként nem megfelelő használatot, a bérbeadó felmondhatja a szerződést.
(4) Ha a bérlő a dolgot jogosulatlanul alakította át, a bérbeadó felhívására köteles az eredeti állapotot helyreállítani.
Ptk. 6:336. § [A bérleti díj]
(1) A bérlő a bérleti díjat havonta előre köteles megfizetni. Ha a bérleti szerződés egy hónapnál rövidebb időre jön létre, a bérleti díj a szerződés megkötésekor esedékes.
(2) Arra az időre, amely alatt a bérlő a dolgot a saját érdekkörén kívül felmerült okból nem használhatja, bérleti díj nem jár.
(3) A bérleti díj vagy a bérlőt terhelő költségek és terhek megfizetésének elmulasztása esetén a bérbeadó jogosult a szerződést felmondani, ha a bérlőt megfelelő határidő tűzésével és a következményekre való figyelmeztetéssel a fizetésre felszólította, és a bérlő e határidő elteltéig sem fizetett.
A határozatlan időre kötött szerződést bármelyik fél a hónap tizenötödik napjáig a következő hónap végére mondhatja fel. Ha a felmondás nem az előzőekben meghatározott határidő betartásával történik, a bérleti jogviszonyt a felmondás közlését követő második hónap végére felmondottnak kell tekinteni.
Ptk. 5:149. § [A haszonélvező jogai és kötelezettségei a haszonélvezet fennállása alatt]
(1) A haszonélvező jogának gyakorlása során a rendes gazdálkodás szabályai szerint köteles eljárni.
(2) A haszonélvező a tulajdonos hozzájárulása nélkül a haszonélvezet tárgyát képező dolog gazdasági rendeltetését annyiban változtathatja meg, illetve a dolgot annyiban alakíthatja át vagy változtathatja meg lényegesen, amennyiben a dolog gazdasági rendeltetésének fenntartása vagy eredeti formájában való hagyása a rendes gazdálkodás követelményeivel ellentétes.
(3) A haszonélvező viseli – a rendkívüli javítások és helyreállítások kivételével – a dologgal kapcsolatos terheket. A haszonélvezőt terhelik a dolog használatával kapcsolatos kötelezettségek.
(4) A haszonélvező köteles a tulajdonost a dolgot fenyegető veszélyről és a beállott kárról értesíteni – ideértve azt az esetet is, ha őt harmadik személy a haszonélvezet gyakorlásában akadályozza -, köteles továbbá tűrni, hogy a tulajdonos a veszély elhárításához vagy a kár következményeinek megszüntetéséhez a szükséges intézkedéseket megtegye.
Ptk. 5:155. § [A haszonélvező kötelezettségei a haszonélvezet megszűnése esetén]
(1) A haszonélvezet megszűntével a haszonélvező köteles a dolgot visszaadni. A haszonélvező a dologban bekövetkezett károkért a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség szabályai szerint felel. A rendeltetésszerű használattal járó értékcsökkenést a haszonélvező nem köteles megtéríteni.
(2) A haszonélvezeti jog megsértéséből eredő igényekre a tulajdonjog védelmére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
- a tulajdonos a dolog kiadása iránti követelését bírósági úton érvényesíti;
- a tulajdonos a dologgal kapcsolatban tulajdonosi jogát gyakorolja; vagy
- a birtokos a birtokot akaratán kívül elveszti, és azt egy éven belül nem szerzi vissza, vagy egy éven belül nem kéri a bíróságnál, hogy a dolog újabb birtokosa a dolgot adja vissza.
Ha az elbirtoklás megszakad, a birtoklásnak addig eltelt ideje nem vehető figyelembe, és az elbirtoklás a megszakadást okozó körülmény elmúltával újból kezdődik!
Ptk. 5:8. § [Birtokvédelem a tényleges birtoklási helyzet alapján]
(1) A birtokos egy éven belül a jegyzőtől is kérheti az eredeti birtokállapot helyreállítását vagy a zavarás megszüntetését.
(2) A jegyző elrendeli az eredeti birtokállapot helyreállítását és a birtoksértőt a birtoksértő magatartástól eltiltja; kivéve, ha nyilvánvaló, hogy az, aki birtokvédelmet kért, nem jogosult a birtoklásra vagy birtoklásának megzavarását tűrni volt köteles. A jegyző – kérelemre – jogosult a hasznok, a károk és a költségek kérdésében is határozni.
Ptk. 5:81. § [Elővásárlási, előbérleti és előhaszonbérleti jog]
(1) A tulajdonostárs tulajdoni hányadára a többi tulajdonostársat harmadik személlyel szemben elővásárlási, előbérleti és előhaszonbérleti jog illeti meg.
(2) Ha az eladó számára nyilvánvaló, hogy az ingatlannak ingatlan-nyilvántartáson kívüli résztulajdonosai is vannak, részéről az ajánlat közlésének kötelezettsége azokkal szemben is az általános szabályok szerint áll fenn. Ingatlan-nyilvántartáson kívüli résztulajdonosok esetén a közlési kötelezettség elmulasztásából folyó jogkövetkezmények nem alkalmazhatók azzal a jogot szerzővel szemben, aki a szerződés megkötésénél jóhiszeműen járt el.
(3) A tulajdonostársak az elővásárlási, előbérleti vagy előhaszonbérleti jogot az érintett tulajdoni hányadra tulajdoni hányaduk arányában gyakorolhatják. Ha közöttük megegyezés nem jön létre, de van olyan tulajdonostárs, aki – akár másik tulajdonostárssal közösen – az érintett tulajdoni hányadra az ajánlatot magáévá teszi, az elővásárlási, előbérleti vagy előhaszonbérleti jog egyedül őt vagy őket illeti meg. Ha több ilyen – egyedül fellépő – tulajdonostárs van, közülük a tulajdonos választ; az elővásárlási, előbérleti vagy előhaszonbérleti jog a választott tulajdonostársat illeti meg.
(4) A külön jogszabályban biztosított elővásárlási jog megelőzi a tulajdonostársat e törvény alapján megillető elővásárlási jogot.
(5) A tulajdonostárs az elővásárlási jogot végrehajtási árverés esetén is gyakorolhatja.
Ptk. 6:217. § [Hasznok szedése, teher- és kárveszélyviselés ingatlan adásvétele esetén]
Ha az eladó az adásvétel tárgyát képező ingatlan birtokát a vevő tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése előtt a vevőre átruházza, a vevő a birtokátruházás napjától kezdve szedi a dolog hasznait, viseli terheit és a dologban beállott azt a kárt, amelynek megtérítésére senkit sem lehet kötelezni.
Ptk. 6:222. § [A vételi ajánlat közlése az elővásárlásra jogosulttal]
(1) Ha a tulajdonos harmadik személytől olyan vételi ajánlatot kap, amelyet el kíván fogadni, az ajánlat elfogadása előtt köteles az ajánlatot teljes terjedelemben közölni az elővásárlásra jogosulttal. Nem terheli e kötelezettség a tulajdonost, ha annak teljesítése a jogosult tartózkodási helye vagy más körülmény miatt rendkívüli nehézséggel vagy számottevő késedelemmel járna.
(2) Az ajánlat közlése a tulajdonos által tett eladási ajánlatnak minősül. Az ajánlati kötöttségre a távollevők között tett ajánlatra vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a tulajdonos ajánlati kötöttségének idejét a szerződés általános szabályaiban meghatározottnál rövidebb időtartamban nem határozhatja meg.
(3) Ha a jogosult az ajánlati kötöttség ideje alatt nem tesz elfogadó nyilatkozatot, a tulajdonos a dolgot az ajánlatot tevő harmadik személy ajánlatának megfelelően vagy annál az eladó számára kedvezőbb feltételek mellett eladhatja.
(4) Ha az elővásárlásra jogosult a tulajdonoshoz intézett nyilatkozatában az ajánlatot elfogadja, a szerződés közöttük jön létre.
(5) Ha ugyanazon dologra nézve több személyt azonos rangsorban illet meg elővásárlási jog, és közülük többen tesznek elfogadó nyilatkozatot, a tulajdonos késedelem nélkül köteles erről a jogosultakat tájékoztatni, akik a tájékoztatás hatályossá válásától számított nyolc napon belül elfogadó nyilatkozatukat visszavonhatják. E határidő leteltekor az adásvételi szerződés a hatályos elfogadó nyilatkozatot tett jogosultakkal jön létre. Az elfogadó nyilatkozatot tett jogosultak egymás közötti érdekeltségük arányában szereznek közös tulajdont. Ha az elfogadó nyilatkozatot tett jogosultak érdekeltségének aránya nem állapítható meg, a jogosultak egyenlő arányban szereznek tulajdoni hányadot a dolgon.
Inytv. 16. § Az ingatlan-nyilvántartásba az ingatlanhoz kapcsolódó következő jogok, illetőleg annak jogosultjai jegyezhetők be:
- tulajdonjog, illetőleg állami tulajdonban álló ingatlan esetében az állam tulajdonosi jogait gyakorló szervezet, és a vagyonkezelői jog, helyi önkormányzati tulajdon esetében a vagyonkezelői jog
- a lakásszövetkezeti tagot megillető állandó használati jog,
- megállapodáson és bírósági határozaton alapuló földhasználati jog,
- haszonélvezeti jog és használat joga,
- telki szolgalmi jog,
- állandó jellegű földmérési jelek, földminősítési mintaterek, valamint villamosberendezések elhelyezését biztosító használati jog, továbbá vezetékjog, vízvezetési és bányaszolgalmi jog, valamint törvény rendelkezésén alapuló közérdekű szolgalmak és használati jogok,
- elő- és visszavásárlási, vételi, valamint eladási jog,
- tartási és életjáradéki jog,
- jelzálogjog (önálló zálogjog, ideértve az átalakításos önálló zálogjogot is),
- végrehajtási jog.
A tulajdoni lapon feltüntetett széljegy a bejegyzés, átvezetés, feljegyzés iránti ingatlan-nyilvántartási eljárás megindítását tanúsítja. A tulajdoni lap tartalmát érintő változás, illetve a változás átvezetésére irányuló kérelem elutasításának bejegyzése után a széljegyet törölni kell.
Ptk. 6:331. § [Bérleti szerződés]
(1) Bérleti szerződés alapján a bérbeadó meghatározott dolog időleges használatának átengedésére, a bérlő a dolog átvételére és bérleti díj fizetésére köteles.
(2) A jogok időleges gyakorlásának más személy részére ellenérték fejében történő átengedésére a dologbérlet szabályait kell megfelelően alkalmazni.
Fontos, hogy a Lakástörény alapján a lakás bérbeadásának érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges.
Ptk. 6:334. § [A használat átengedése harmadik személy részére]
(1) A bérelt dolgot a bérlő a bérbeadó hozzájárulásával jogosult albérletbe vagy harmadik személy használatába adni.
(2) Ha a bérlő a dolgot a bérbeadó hozzájárulásával adta albérletbe vagy más használatába, az albérlő és a használó magatartásáért úgy felel, mintha a dolgot maga használta volna.
(3) Ha a bérlő a dolgot a bérbeadó hozzájárulása nélkül adja albérletbe vagy engedi át másnak használatra, azokért a károkért is felel, amelyek e nélkül nem következtek volna be.
A bérlő tartozásai összegének erejéig a bérbeadót törvényes zálogjog illeti meg a bérbeadónak a bérleményben lévő vagyontárgyain, azaz megakadályozhatja, hogy a bérlő a vagyontárgyait a lakásból elszállíthassa. Fontos, hogy a zálogjogot kötelezően bíróság előtt kell érvényesíteni 8 napon belül és csak ekkor gyakorolható!
Ptk. 6:337. § [Törvényes zálogjog]
(1) Ingatlan bérbeadóját zálogjog illeti a bérleti díj és a költségek erejéig a bérlőnek a bérlemény területén levő vagyontárgyain.
(2) A bérbeadó mindaddig, amíg zálogjoga fennáll, megakadályozhatja a zálogjoggal terhelt vagyontárgyak elszállítását.
(3) Ha a bérlő kifogásolja a zálogjog fennállását, terjedelmét vagy azt, hogy a bérbeadó a követelésére teljes fedezetet nyújtó vagyontárgyakon felül más vagyontárgyak elszállítását is megakadályozta, a bérbeadó nyolc napon belül köteles zálogjogát bírósági úton érvényesíteni. Ha ezt elmulasztja, zálogjoga megszűnik.
(4) Ha a bérlő a zálogjoggal terhelt dolgot a bérbeadó engedélye nélkül elszállítja, és más megfelelő biztosítékot nem nyújt, a bérbeadó követelheti a dolognak a bérlő költségén való visszaszállítását. A dolog visszaszállításával a zálogjog feléled.
A lakásbérleti jogviszonyt a bérbeadó a bérlő előzetes felszólítását követően, legalább tizenötnapos felmondási idővel, a felmondást követő hónap utolsó napjára felmondhatja, ha a bérlő vagy a vele együttlakó személy a bérbeadóval vagy a szomszédokkal szemben az együttélés követelményeivel kirívóan ellentétes magatartást tanúsít; vagy a lakást vagy a közös használatra szolgáló területet nem rendeltetésszerűen vagy nem szerződésszerűen használja.
A felmondást nem kell előzetes felszólításnak megelőznie, ha a kifogásolt magatartás olyan súlyos, hogy a bérbeadótól a szerződés fenntartását nem lehet elvárni. A felmondást a tudomásszerzéstől számított nyolc napon belül kell közölni.
Ptk. 5:152. § [A tulajdonos jogai a haszonélvezet fennállása alatt]
(1) A tulajdonos jogosult a haszonélvezet gyakorlását ellenőrizni.
(2) Ha a haszonélvező a dolgot nem rendeltetésének megfelelő módon használja vagy rongálja, illetve rendeltetését meg nem engedett módon megváltoztatja, továbbá ha a dolognak a haszonélvezet megszűntével való visszaadását egyébként veszélyezteti, a tulajdonos megfelelő biztosítékot követelhet, ha tiltakozása nem vezetett eredményre.
(3) Ha a haszonélvező nem ad megfelelő biztosítékot, a bíróság a tulajdonos kérelmére a haszonélvezeti jog gyakorlását biztosíték adásáig felfüggesztheti.
(4) A tulajdonost ezek a jogok azzal szemben is megilletik, akinek a haszonélvező a haszonélvezetből fakadó jogok gyakorlását átengedte. Ebben az esetben a megfelelő biztosíték elmaradása esetén a bíróság a harmadik személyt a haszonélvező által a részére átengedett jog gyakorlásától eltiltja.
(5) A haszonélvezeti jog fennállása alatt a tulajdonos a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének jogát annyiban gyakorolhatja, amennyiben a haszonélvező e jogokkal nem él.
Ptk. 5:44. § [Az elbirtoklás feltételei és jogi hatása]
(1) Elbirtoklás útján megszerzi a dolog tulajdonjogát, aki a dolgot ingatlan esetén tizenöt, ingó dolog esetén tíz éven át sajátjaként szakadatlanul birtokolja.
(2) Ingó dolog tulajdonjogának elbirtoklásával megszűnnek a harmadik személynek a dolgot terhelő olyan jogai, amelyek az elbirtokló birtokának megszerzése előtt keletkeztek, és amelyekre nézve az elbirtoklás ideje szintén eltelt, kivéve, ha az elbirtokló a harmadik személy jogának fennállása tekintetében nem volt jóhiszemű.
(3) Elidegenítési és terhelési tilalom fennállása nem zárja ki az elbirtoklással való tulajdonszerzést, ha az elbirtoklás feltételei egyébként fennállnak.
(4) Az elbirtoklásra vonatkozó általános szabályok szerint birtokolható el a dolog tulajdoni hányada is.
Ptk. 5:46. § [Jogutódlás az elbirtoklásban]
Az új birtokos saját elbirtoklásának idejéhez hozzászámíthatja azt az időt, amely jogelődjének birtoklása idején már elbirtoklási időnek minősült.
Ptk. 5:5. § [A birtokost megillető birtokvédelem]
(1) A birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap nélkül háborítják (a továbbiakban: tilos önhatalom).
(2) A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak kivételével, akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg.
(3) Az albirtokos jogcíme szerint részesül birtokvédelemben a főbirtokossal szemben.
(4) Közös birtok esetén a birtokvédelem mindegyik birtokost önállóan megilleti, és bármelyik birtokos követelheti a dolog közös birtokba bocsátását.
(5) A közös birtokosok egymással szemben a jogcímük szerint jogosultak birtokvédelemre.
Ptk. 5:6. § [Önhatalom]
(1) A tilos önhatalom ellen a birtokos – a birtok megvédéséhez szükséges mértékben – önhatalommal is felléphet.
(2) Az elveszett birtok visszaszerzése érdekében önhatalommal akkor lehet fellépni, ha a más birtokvédelmi eszköz igénybevételével járó időveszteség a birtokvédelmet meghiúsítaná.
Ptk. 5:8. § (3) A jegyző határozata ellen közigazgatási úton jogorvoslatnak helye nincs. Az a fél, aki a jegyző birtokvédelem kérdésében hozott határozatát sérelmesnek tartja, a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a bíróságtól a másik féllel szemben indított perben kérheti a határozat megváltoztatását.
(4) A jegyzőnek a birtoklás kérdésében hozott határozatát a meghozatalától számított három napon belül végre kell hajtani. A keresetindításnak a jegyző által hozott határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya, kivéve, ha a jegyző a hasznok, károk és költségek kérdésében is határozatot hozott, és az érdekelt fél ebben a kérdésben vagy a birtoklás kérdésében pert indított.
(5) A bíróság elrendelheti a birtoklás kérdésében a jegyző által hozott határozat végrehajtásának felfüggesztését, ha a rendelkezésre álló adatok alapján a határozat megváltoztatása várható.
A közös tulajdon megszüntetését bármelyik tulajdonostárs követelheti. A közös tulajdon megszüntetését a bíróság rendelheti el, azaz per indítása szükséges amennyiben peren kívül a felek nem tudják rendezni a helyzetet (pl. a tulajdonrészeik egymás részére történő eladásával).
INGATLANJOGI TANÁCSADÁSRA VAN SZÜKSÉGE?
Tegye fel kérdését!
Ingatlanjogi kérdése van vagy konzultációra jelentkezne, itt megteheti.
